Ernő megrettent, kuporgott a szekrény és a fal által bezárt szűk helyen. A hideg rázta, lúdbőrzött, a szobát ahová bemerészkedett Jácint Mars, a kollégium legmacsóbb tagja lakta.
Eszement fogadás!
Miért is vállalta el, hogy belopódzik és becsempészi a két patkányt Jácint ágyába? Két perc, csupán ennyi, hogy a rágcsálókat kiengedje a dobozból és kisurranjon, de átkozottul rosszkor időzített, mert a nagymenő fiú mintha csak sejtené, hogy baj van, valamiért visszafordult a folyosóról. Felkattintotta a villanyt és elkezdett kotorászni a fiókjában.
A Elte Gloryhole az állam egyik legdrágább magánkollégiumának számított megyeszerte, aminek a folyószámlájára a szülők havonta egész kis vagyont fizettek, hogy a gyerekeik luxus körülmények között élhessenek, míg az egyetem vagy a közeli középiskola padjait koptatják. Csak az igen gazdagok engedhették meg maguknak, ezért sok minden felett szemet hunytak ott. Ha nő kellett egy fiúnak- felvihette, ha homárra vágyott valamelyik lakó hajnali kettőkor, az sem okozott gondot, megkapta. Ernő apja étteremláncot üzemeltetett, míg Jácint szülei a bankszakmában mozogtak. Pénz, pénz és pénz – talán túl jó dolguk van, hogy ilyen ostobaságba belemet – vélte Ernő, aki alig várta, hogy a másik távozzon.
Jácint szempillája megrebbent, alig-alig, de a piros-fekete kockás ing csücske megmozdult a szekrény sarkánál, jól tudta ki a látogatója, az elsőévesek akartak bosszút állni a sok borstörésért, amit ellenük elkövettek, csupán szórakozásból.
Nemrég a földszint közös mosdójában Ernőt és egy barátját megfosztották minden ruhájától, a fiúknak pedig anyaszült meztelenül kellett a szobáikba felrohannia, Ernő ráadásul megcsúszott a padlón siettében, elterült a kövezeten. Este hatfelé történt, mindenki a vacsorához készülődött, ilyenkor mozognak a legtöbben a folyosón, sokan látták a dolgot és fakadtak hahotára a láttán. Örömmel figyelte, ahogy feltápászkodik a szőkeség, míg a többiek nevettek, ő a fehér bőrű, kényes testet figyelte, de nem akkor kívánta meg először a feszes fenekűt…A fiú kisugárzása már rég elbűvölte, hordozott valamit, ami delejesen vonzotta, annak ellenére, hogy a lányokat sokkal jobban kedvelte saját neménél.
A szőke vérvörös arccal evett akkor este és olyan pillantásokat vetett felé, mint aki szemmel készül háborúzni, míg ő egyfolytában arra gondolt, eljön még az idő, amikor azt a tekintetet megzabolázza, és megtöri. Szóbeli megrováson kívül nem lett más következménye a csínynek, igazi durvaságok sosem fordultak elő a kollégiumban, a lakók aránylag jól nevelt fiatalokból tevődtek össze, a szülök vakon megbíztak a hely fedhetetlenségében, és nem véletlenül.
Jácint végzősként már sok mindent megélt, azt is sejtette, hogy Ernő nem cipőt hozott neki ajándékba. Fogta a mobilját és felhívta a legjobb barátját.
– Csabata? Van programod ma este? – villantotta ki erős, fehér fogait.
– Tulajdonképpen nincs. – felelte a fekete hajú barátja, akivel majdnem mindig azonos hullámhosszon mozogtak.
– Az jó, akkor gyere át, vár egy kis móka ránk!
Ernő még inkább reszketett, de bízott benne, ha jön Jácint barátja, azok ketten lelépnek nőzni.
A fiú kiment az ajtó elé, amikor Csabata érkezett és erős taglejtésekkel sugdolóztak egy-két percig. A két fiatal vigyorogva lépett a szobába, aztán vészterhesen kattant a dupla zár, majd az ágyhoz sétáltak és ráhuppantak.
– Vetkőzz te is – mosolygott Csabatara a meztelenedő Jácint, így a fiú kis gondolkodás után ledobta a felsőjét, arányos, sportos felsőtestét felfedve, bicepsze kidolgozott, hasa bordás. Nem izompacsirta, de igen formás, épp, mint a barátja, csak Jácint egy tízessel magasabb és súlyosabb. A szoba tulajdonosa végül egy szál szürke, száras alsóban ült az ágyon, ágyéka domborodásából jól kivehető elég nagy mérete, úgy szunnyadó állapotban is. Barátja a nadrágját magán hagyta egyelőre.
Ernő egészen elzsibbadt, a tüsszentés feszítette, alig bírta visszatartani, talán a rágcsálók irritálták. Nagyon rossz előérzete támadt, a két fiú bezárkózott és levetkőzött, csak nem egymással fognak valamit csinálni? Végigszaladt rajta a hőhullám, az izgalom arcába kergette a vért, lába köze megduzzadt és bizseregni kezdett, tarkóján a szőke pihék felborzolódtak.
A két fiú mosolyogva kezet fogott, majd Jácint megszólalt.
– Akkor ki is fog minket ma este a mennyekbe röpíteni a szopós szájával?
– Haver, na ki is? Csak nem a kis szöszi, a lányos képű Ernő?
Hahota.
Ernő atomnyira akart zsugorodni, hallotta a lépteket, Jácint elkapta a vállát és felrántotta, majd maga felé fordította őt.
– Nahát, micsoda meglepi, szóval utánam koslatsz, engem akarsz Ernőke?
– Nem, dehogy, engedjetek, csak egy hülye fogadás miatt jöttem be, de már megbántam!
– Késő bánat kis pofa, lássuk csak, mi lapul ebben a dobozban – hajolt le Csabata, de ahogy felnyitotta a tetőt, úgy azonnal csapta is le, utálkozva helyezte vissza a vastag gumipántot a dobozra, és tette le a padlóra.
– A képmásait hozta, patkányok!
Ernő tüsszentett végre, de ahogy felnézett azonnal lesütötte a szemét, Jácint tekintetéből iszonyatos harag sütött, megrángatta a vállát. Csabata Jácint mellé állt és ketten bámulták gyűlölködve. Jonh szája gunyoros vigyorba szélesedett, amikor kijelentette, Ernő vetkőzzön le, vagy a nadrágjába engedik a patkányokat.
A fiú próbált nem könnyezni, bár fogalma sem volt mire számítson. Arca mind jobban sápadt, ahogy levetett ruhadarabjait Jácint kitépte a kezéből és a szekrény felé csapta őket, rá a patkányokat tartalmazó kartonra.
Ketten mustrálták a testét, két vagány, jóképű és izmos testfelépítésű huszonéves, akik már igazi férfinak nevezhetők. Ernő vékonyabb, fehérebb bőrűbb, szőrtelenebb, és bájos arcú. Már csak egy kis alsót viselt, szürke-kék kockást, mert éppen azt a divatot követte.
– A cuki boxeredet is – morogta Csabata cseppet sem kedvesen. Igen, Jácint ezért is kedvelte Csabatat, néha helyette gondolkodott vagy beszélt.
– De minek? – buggyant ki Ernő száján.
– Mert mi azt parancsoltuk csicska! – zengett Jácint hangja.
A földszinti megfigyelőszobában, ahol egy barna szempár nézte a monitorokat, forró lett a hangulat, Jácint szobáját pásztázta az igazgatóhelyettes. A többire épp csak odasandított, érdekes események kezdtek kibontakozni a három fiú körül. Azt, hogy rejtett kamerákkal vannak felszerelve a szobák, persze a tanulók sejtették, van aki el is várta, de egyáltalán nem érdekelte őket semmilyen szempontból. A pénzes világban az őrök, és személyzet hozzátartozott a mindennapokhoz, akár egy kellék.
Matt harmincnyolc évesen lett helyettes igazgató, igen jó fizetésért, amikor pedig leshette, mit csinálnak a fiúk, hogy elégítik ki magukat, vagy kefélnek egy jó nőt, akkor néha arra gondolt: még ingyen is elvállalná. Felesége és kisfia volt, mégis némelyik fiútest annyira lázba tudta hozni, hogy háromszor is ki tudta rá verni a farkát. Sosem élt vissza a felvételekkel, a titkokkal, amit birtokolt, és sosem próbálkozott a fiataloknál, sem zsarolással, sem kezdeményezéssel, csupán magát szórakoztatta a látvánnyal, igazságérzete nem engedett többet.
Ezen az estén Matt úgy döntött, esetlegesen közbelép, ha durva testi erőszak történik Jácint szobájában, de amíg csak játék, vagy szex, ami mindenkinek jó, hagyja a maga medrében folyni a dolgokat. Sok mindent tudott és látott ő már, néha, pont az kellett a fiúknak, amire nem is gondoltak. Ernőnek lehet, hogy épp egy, vagy kettő nagy farokra van szüksége a boldogsághoz…
– Vesd le az alsómat! – utasított Jácint, Ernő elpirult nagyot nyelve, míg a másik kettő olyan közel állt hozzá, hogy borzongatta meztelen bőrét a leheletük.
– Vesd le te magad!
– Ne cukkold fel a barátomat, még le talál keverni neked egy taslit!
Jácint megragadta Ernő csuklóját, és az ágyékához nyomta a kezét, rá a forró húsára, ahol éledezett a férfiassága. Igyekezett magát visszafogni, nehogy Csabata rájöjjön, sokkal jobban ínyére van a dolog, mint egy visszavágás.
Ernő lejjebb húzta az alsót, majd lehajolt és kiléptette belőle Jácintt, mert az meg sem akart mozdulni. Csabata közben helyet foglalt az egyik fotelben, mellkasa előtt keresztezte karjait, semmivel sem képviselt kevesebb vonzerőt, mint a barátja. Ernő mindkét fiúra gondolt már a szobája magányában, amikor szélsebesen mozgatta a farkán a bőrt, mert a fiúkra indult be kizárólag.
Csabata beletúrt fekete hajába, kezdett izgalomba jönni, pedig csak a lányokat szerette, de a hangulat és másság, a mozizás nyíltan, és a két fiúból áradó visszafojtott tűz, őt is felvillanyozta. Kigombolta nadrágja gombjait, a férfiassága sütött az alsóján keresztül is, mellbimbói merevek lettek, szeme csillogni kezdett.
Jácint a mutatóujját enyhén Ernő álla alá nyomta, a fiú felnézett a szemébe. Összekapcsolódott tekintetükben Ernő meghunyászkodott, megadás-szikrák csillogtak, és a félelemé, Jácint jól olvasott az íriszben.
– Térdelj le, és kényeztess, a golyómat nyald csillogóra, aztán a rudamat mindkét oldalán, utána a makkom jöjjön, nedvesítsd be alaposan, aztán bólogathatsz!
Ernő pénisze egészen megtelt vérrel a hallottaktól, Jácinté is félkemény lett, akinek sejtése – mi szerint Shinen homoszexuális, egyértelműen beigazolódott, az ágaskodó férfiasság elárult mindent. A fiú kitágult pupillájába ennek ellenére rémület költözött, csodálattal vegyítve, hogy tetszett neki, ahhoz kétség sem fért. Adott volna neki esetleg egy biztató csókot, de a dobozra pillantva erről letett, erőteljesen nyomott egyet a fiú vállán, aki térdre rogyott és szemezett a méretes, vastag farkával, barna fanszőrzetével.
Matt odalent a megfigyelőszobában előre gondolkodott, Jácint nem az a fiú, aki majd beéri egy kis szopatással, kis gondolkodás után odarendelte a személyzet egyik tagját, és összeszedett vele néhány holmit, majd felküldette Jácint szobájába.
Amikor megszólalt a csengő, Jácint bosszús lett, épp bele akarta nyomni a szőke fejét a lába közé.
– Ott maradsz! – szólt rá, mielőtt az ajtóhoz ment, amit résnyire nyitott.
– Ezt Matt úr küldeti, azt üzeni, szórakozzanak jól.
Jácint elvörösödött, miután elvette a jókora pírtasakot, az orrára csapta a férfinak az ajtót, amit újra bezárt. Csabata kérdőn nézett rá – Jácint pedig felemelte a mutatóujját. A zacskóba kukkantott kissé megmozgatva az ott lévő dolgokat, két beöntő készülék, pár óvszer, síkosító és még néhány szexkellék. Jácint erősen elvörösödött, majd az egészet Csabata kezébe nyomta.
– Nézd meg magad, minden van, ami csak kellhet, a kis hülyét majd szopás után készítjük elő.
Ernőnek fogalma sem volt mit rejt az ajándék, de nem is érdekelte, Jácint újra elé állt, belemarkolva a hajába.
– Kezd el! – szólt szigorúan.
Ernő beharapta a száját, roppant vonzotta az erőteljes hímtag, mi több, teljesen lázba hozta, de nem akarta magát erőszaknak megadni.
– Mi lesz már? – harsogta Csabata. – Kezdődjön az előadás! – Ernő fejét az ágyékához nyomta, a fiú levegőt is alig kapott.
– Nyald! – szólt az utasítás, a reszkető test pedig beadta a derekát, nyelve lassan kezdett mozogni a herén.
– Ez az, finomabban, élvezd a helyzetet kis ribanc, mutasd meg, mennyire odavagy értem! – Shinent elbódította a férfias illat, szemei le-lecsukódtak, csak nyalt egyre mohóbban, be is szippantotta egyik vagy másik golyót. Lassanként elfelejtette azt is, hogy került oda, a helyzet jobb és szebb, mint álmaiban. A pénisze merev dárdaként állt, tetejére kéjcseppek gyülekeztek, néha-néha mintegy véletlen odaérintgette Jácint lábszárához, borzasztóan finom kéjt okozva vele magának. Jácint persze észrevette és felvillanyozta a dolog, de nem adta neki semmi tanújelét, úgy tett mintha nem érzékelné.
Ernő közben az izmos combokba kapaszkodott, Jácint a tarkóján tartott a nagy tenyerét. Csabata közben felállt és közelebb ment, szuszogása szapora, egészen közelről bámulta a dolgok alakulását. A nadrágja egyszer csak a padlóra esett, Jácint egy röpke pillantást vetett a vastag rúdjára, majd nézte amint Csabata a tenyerébe köp, hogy magát simogassa.
– Ne már, gyere ide, kettőnket is ki tud egyszerre szolgálni a ribanc, meg sem kottyanunk neki! – Ernő ekkorra már Jácint farkát nyalogatta, sőt, a vaskos makkot kezdte el szopogatni ízlelve. Jácint gerince ívbe feszült, széles vállai még nagyobbnak tűntek, hátizmai megfeszültek, Csabata megcsodálta a tökéletes izomzatát.
Ernő igazán finoman szopott, amikor alig pár centire megjelent Csabata fallosza is, váltott, azt kapta be, szopogatta, majd visszatért a másikra. Ernő nemsokára próbálta mohón mindkét farkat egyszerre betömni a szájba, Csabatanak eszébe sem jutott, hogy életében először ér a legjobb barátja intim testrészéhez az övé. Jácint befelé szívta a levegőt miatta, néha elképzelt Csabatanal ezt-azt, azt hitte azonnal elsül, az elektromossághoz hasonlatos kéj mindkettőjükön egyszerre suhant végig.
Ernő szájába nem fértek el egyszerre a fiúk, így azok arcához nyomott farokkal váltották egymást, Ernő egész állkapcsa elzsibbadt, amire szinte egyszerre a két barát összeélvezte az arcát. Megalázóan csorgott a sperma az álláról is, le a mellkasára, még a vastag, süppedős szőnyegre is jutott bőven.
Matt közben odalent teljesen lemeztelenítette magát, lábait szétvetve bámulta a hármast a képernyőn keresztül, keze a férfiasságát simogatta, néha megcsipkedte a mellbimbóját vagy hátra nyúlt, hogy a fenekét simogassa, főleg a nyílás körül, ott élvezte a leginkább.
– Jól esett ribanc? – emelte meg Ernő fejét Jácint.
– Elmehetek most már? – kérdezett vissza a fiú.
– Nem – ingatta fejét a fölötte magasodó alak. Ernő könyörgőre fogta, ígérgetni kezdett: soha többé nem tesz semmit a fiúk ellen, Jácint azonban nem kegyelmezett.