A családban marad

Sziasztok! Engem Ricsinek hívnak és november végén múltam 26 éves. A történetem másik főszereplője pedig az unokaöcsém (Kristóf), aki alig két héttel utánam született. Az édesanyja (az apám nővére) a szülésbe halt bele. Az édesapja pedig szűk 3 évvel a születése után (1993 augusztusában) egy közlekedési balesetben (elgázolta egy mikrobusz) halt meg. Bár ez azért is szörnyű, mert felépült a rákból, míg az enyhe szívbetegségével akár évtizedeket élhetett volna még.

Ugyan majdnem 7 éves korunkig egy ágyban aludtunk Kristóffal, de ezzel talán ennyi idősen nincs is semmi baj. Aztán 13 évesen rájöttem, hogy úgy mondván a saját térfelemen játszok, vagyis nekem a fiúk jönnek be. Ezt követően 15 éves lehettem, amikor feltűnt nekem, hogy akiért valójában odavagyok azaz (unoka)TESTVÉREM. Sokkolt ez a felfedezés. Aztán kb. 2007 január közepét írtuk, amikor egy csütörtöki napon anyu és apu is éjszakára mentek, így megint kettesbe voltunk. (Ez nem akkor fordult elő először) Elmentem fürdeni. Éppen csak megengedtem a kádba a vizet és beültem, amikor Krisi megjelent.
– Fürödhetek veled? (kérdezet)
– Miért ne, hisz kiskorunkban rengetegszer fürödtünk együtt. (válaszoltam)
Ekkor beült velem szembe, majd elkezdtünk fürödni, de közben alig tudtam levenni a szemem róla (és főleg a férfiasságáról). Ezért is gyorsan kijöttem a kádból. Amennyire csak gyorsan tudtam, megtörölköztem, majd magamra tekertem a törölközőmet és kijöttem a fürdőből is. Nem telt bele 2 perc és ő is jött utánam.
– Tudom, hogy miért jöttél, vagy inkább menekültél ki a fürdőből! (mondta nevetve)
– Tess…. (kezdtem volna a kérdésemet)
Ebben a másodpercben átölelt, ami mintha csak olaj lett volna a tűzre számomra, de először mégis ellöktem magamtól. Erre ő azzal a gyönyörű kék szemével kérdően rám nézett. Aztán először tettünk egy-egy lépést mindketten hátra, majd leültem az íróasztalnál levő székre. majd ő leült a másik székre és megint csak bámult rám a tágra nyitott gyönyörű kék szemét, aminek már nem bírtam ellenállni és odahajoltam hozzá és minden szándékom szerint megakartam csókolni, de nem mertem volna ezt megtenni. Vélhetően a szándékot és a félelmet is észrevette, de mindennek ellenére közelebb hajolt hozzám, és ahogy ajkaink összefonódtak egyre hevesebb csókolózásba kezdtünk. Istenien csókol. Ezt is vártam egyébként egy olyan helyes sráctól, mint amilyen ő is.

A csók közben egymás hátát simogattuk, majd lefejtettük egymás derekáról a törölközőket és ezzel egy időben már egymás seggét is fogdostuk. Amikor már jól érezhető volt, hogy mindkettőnk nemi szerve elkezd ágaskodni felfelé az ég felé, mind amellett pedig egyre keményedtek. Ekkor én elkezdtem a kezemmel “dolgozni” Kristóf nemi szervével (húzogattam azt és azon a fitymát is), miközben a csókjaim adását a nyakán és a mellkakasán folytattam. Aztán letérdeltem elé és elkezdtem a nyelvemmel, a farkával játszadozni, ami már igencsak merevedett és keményedett neki. Aztán bekaptam azt és óvatosan szopni kezdtem. Ahogy először a számba vettem a tökét az isteni érzés volt. Amikor végre szopni is kezdtem azt, az mámorító érzés volt. A szopást a drága (unoka)TESTVÉREM szexi nyögéssel támogatott. Nagyon jó érzés volt. Aztán egymáséi lettünk. Ami azt jelenti, hogy lefeküdtünk egymással. Én voltam a passzív és ő az aktív. Nagyon figyelmes volt, hisz folyamatosan simogatott, majd elkezdett 1, aztán pedig 3-4 ujjal tágítani. Volt ugyan bennem egy kicsi félelem, de a vágy és a boldogság annál sokkal nagyobb volt és a megnyugtató csókjai és szavai elegek voltak ahhoz, hogy a külső tágítás gyorsan sikeres legyen. Így elérkeztünk ahhoz a helyzethez, ami a belső tágítás kezdete. Ez egy sokkal hosszadalmasabb és annál izgalmasabb folyamat volt. Minden egyes pillanatát élveztem. A ”fogadott” testvérem figyelmessége nagyon pozitív meglepetés volt számomra, hisz egyébként eléggé szétszórt volt akkoriban. (Lehet, hogy ez csak színjáték volt a részéről, hogy mindenki figyelmetlen, sokszor érzéketlen személynek tartsák és a lehető legtöbben inkább kerüljék.) Miután ebbe a pár órában elvettük egymás szüzességét, lefeküdtünk, átöleltük egymást és aludtunk. Bár már éjjel 2 óra körül járt eddigre az idő és elvileg 5:30-kor kellett kelnünk, de én már 5 óra előtt 1-2 perccel felébredtem. Tisztában voltam vele, hogy milyen dolgok történtek Krisi és köztem az éjszaka folyamán. Azt is jól tudtam, hogy TESTVÉREK között ennek soha nem szabadott volna megtörténnie, de NEM ÉRDEKELT, hisz nem én erőltettem, hanem ő is akarta a dolgot. Azzal is teljes mértékbe tisztában voltam, hogy erről senkinek sem szabad beszélnünk, mert a legtöbben már a homoszexualitást is elítélik, nemhogy a családi erotikát. Aztán negyed 6 után 3 perccel lementem a konyhába és főztem egy kávét. Kiöntöttem egy-egy adagot, amit be is ízesítettem. – Én ekkor még ”csak” 1 cukorral ittam, míg ő két cukorral és egy kis tejjel. – Aztán miután visszaértem a szobánkba a kávékkal, kikapcsoltam az ébresztőórát a telefonjainkból. odahajoltam hozzá és egy csókkal felébresztettem a fiút. Aztán egy-egy szál cigi kíséretében megkávéztunk. (A cigiről ekkor még hivatalosan a szüleink nem tudták – hisz ekkor még előttük illetve, amikor otthon voltak egyáltalán nem gyújtottunk rá -, de szerintem – ennek ellenére – sejtették.) Ezt követően felkeltünk, elmentünk megmosakodni, majd felöltöztünk és elkezdtünk készülődni, mely közben beszélgettünk is:
– Ugye tudod, hogy mi történt kettőnk között? (kérdeztem)
– Hogyne tudnám! Egy olyan dolog történt, amit mindketten akartunk. Vagy nem? (válaszolt illetve visszakérdezett)
– Tényleg ez egy olyan gyönyörű érzésekkel járó esemény volt, amire én már nagyon régen vágytam, de tudtam, hogy ez lehetetlen, vagyis tilos. (reagáltam)
– De miért lenne tilos? (kérdezett vissza, láthatóan kicsit meglepődve)
– Azért mert testvérek vagyunk! (válaszolta)
– Te is tisztában vagy vele, hogy csak unokatestvérek vagyunk, hisz az édesapád és az édesanyám testvérek voltak. Bár apádat tekintem apámnak és anyádat az anyámnak, de vér szerint nem azok. (válaszolt vissza)
– Tudom, hogy vér szerint ”csak” unokatestvérek vagyunk, de minket mióta az eszemet tudom testvérként neveltek. Úgy gondolom, hogy veled sem értette anyu, hogy nem vagy a saját – vér szerinti – gyermeke. A környezetünkben levők is többségében testvérként és nem unokatestvérként tekintenek ránk. (reagáltam vissza)
– Ebben igazad van. Abba is belekell gondolnunk, hogy a melegeket és a biszexeket milyen módon lenézik. (jegyezte meg erre)
– Ez meg a másik! (helyeseltem)
Ezt követően felmentünk a szobánkba a táskáinkért. Én mentem elől, ahogy Kristóf belépett utánam a szobába, becsukta az ajtót, megfogta a karom, maga felé fordított, majd óvatosan odahajolt hozzám, aztán ahogy összeértek ajkaink egy újabb csók csattant el. Ez alig 15-20 mp-ig tartott. Azt mondhatnám, hogy a beszélgetésünk méltó lezárása volt ez.