Ez a történet egy 36 éves középkorú férfi és egy tinédzser srác története

Tomi vagyok és idén ünnepeltem az 50. születésnapomat. Akkor ott kezdeném a történetemet, hogy ekkortájt úgy 2004-ben jártunk időbe. Hétvégenként, amikor az időm is engedte, akkor mellékállásban egy diszkóba dolgoztam. Az egyik péntek este az egyik vendégsráccal végig szemeztünk. Nagyon helyes volt. Úgy 180-185 cm magas, 75-90 kg testtömegű srác, akinek a szeme gyönyörűen csillogó tengerkék, haja szőkésbarna középhosszú és göndör volt. A ruházata pedig igényességre utalt. Láthatóan frissen vasalt fehér ingének hála kissé látható volt (főleg közelebbről) a felsőteste, ami magáért beszélt. Arányos, és jól kidolgozott volt. Ezen kívül volt egy térdig érő farmer rövidnadrág, egy szépen megtisztított szandál. A rövidnadrágnak és a szandálnak (amibe szerencsére mezítlábasan volt) hála nagyon jól kivehető volt az, hogy milyen szexi és izmos lábai vannak. A baráti társaságából már csak ötödmagával volt ott, amikor /a ma már/ sógoromnak (nővérem akkori vőlegényének) az öccse bemutatott minket egymásnak.

– Tomi! Szeretnék neked valakit bemutatni.
– Rendben Szilárd!
– Bemutatom a legjobb haveromat, Andort.
– Andor! Bemutatom neked a leendő sógoromat, Tomit.
– Szia Tomi! szólalt meg a zavarban levő srác
– Szervusz!
– Na akkor beszélgessetek csak nyugodtan. szólalt meg Szili, majd fogta magát és visszament a többiekhez
– Most vagy először diszkóba? próbáltam feloldani a fiút
– Hát itt igen, de máshol már voltam diszkóba. @ válaszolt még mindig félénken
– Ott is jól érezted magad?
– Hát mivel ott lényegében teljesen ismeretlenek között voltam, hát nem igazán. @ válaszolta
– Látom, hogy a többiekkel ellentétben te, mintha kerülnéd a csajokat. Félsz tőlük? @ kérdeztem kaján vigyorral az arcomon
– Félni nem félek tőlük. De valahogy engem nem…. @ akadt meg a válasza
– Nyugi! Ne zavarjon ez a dolog. Ez természetes! @ mondtam
– Dehogy természetes! 18 leszek jövő hónap végén, míg a velem egykorúak jórészt arról sztorizgatnak, hogy milyen volt a csajával dugni, addig engem ez mintha taszítana is. @ mondta a teljesen sápadt (de még így is szép arcú fiú)
– Tudod ennek az okát? @ kérdeztem vissza
– Sajnos tudom, csak nehezen fogadom el magamat annak. @ válaszolt
– Andor ide figyelj! Én is az vagyok. Tudom, hogy min mész keresztül. Ne szégyelld magad emiatt. Ez ugyanolyan természetes, mint az, hogyha a lányokhoz vonzódnál. @ mondtam, miközben megnyugtatásképpen megfogtam a vállát. Ettől, mintha kicsit elkezdett volna feloldódni, de abban a pillanatban visszanézett Szilárdék felé (de láthatóan nem Szilárdra), és megint láttam egy kis zavart az arcán
– Neked milyen srácok jönnek be? @ kérdeztem
– Hát ne legyen sem sokkal alacsonyabb, sem túl sokkal magasabb nálam. Ne legyen nádszál vékony. Lehetőleg ne legyen túlzottan elhízott sem. Legyen segítőkész, céltudatos, és ne legyen magának való. @ mondta egyszerre kicsit feloldódva, de mégis reménnyel a szemébe, úgy, hogy közben többször visszanézett. Azt láttam, hogy nem Szilárdot nézi. A másik három velük levő srácból csak egyet ismertem látásból, mégpedig Robit.
– Most van itt olyan, akire a szemszögedből ráillik a leírásod?
– Van! @ válaszolta lesütött szemekkel
– Ne szégyelld magad emiatt! Ki az?
– Ő! # mondta, miközben rámutatott éppen Robira
– És tud róla, hogy bejön neked?
– Tud!
– És mit reagált rá?
– Hát, mint láthatod a barátságunk fennmaradt, de a hétköznapokban, amikor nincs esetleg a többi haver a környezetünkben, akkor valamelyest távolságtartó lett velem.
– Ez neked nagyon fáj?
– Igen! Rettentően!
Láttam, hogy a sírás határán van, így kikísértem egy kicsit a friss levegőre, hogy ne is lássa Ricsit. Majd megszakadt a szívem, hogy a gyönyörű tengerkék szemébe a szerelem bánatkönnyeit láttam. Azt láttam, hogy Szilárdon kívül éppen Andor volt az, aki egész este csak üdítőt ivott. (Legalábbis én úgy láttam és a leheletén sem éreztem alkoholt.) Vittem neki egy kis cseresznyepálinkát kólával. Azt hittem, hogy ahogy belekortyol, ki is köpi. De nem így lett. Egy húzásra megitta mindet. Vittem neki még egy ilyen kört. Azt is lehúzta. Akkor vittem neki egy VBK-t, amit szintén egy húzásra lehúzott. Ekkor azért már kezdtem sejteni, hogy korábban is (talán azon az estén is) ivott már alkoholt. De éreztem is, hogy kezd feloldódni.

– Tudod te is nagyon helyes pasi vagy. @ mondta a fiú
– Te sem panaszkodhatsz! Gyönyörű az alakod, gyönyörű a szemed és az arcod, szépek a lábaid. @ mondtam
– Nagyon vágyok már arra, hogy végre legalább magához öleljen egy srác, aki nem a bátyám vagy az apám, esetleg a nagyapám. @ mondta
– Merész kijelentés ez. @ vágtam rá egy kaján mosollyal az arcomon
– Hát…hát…hát akkor…hát akkor mire vársz? @ kérdezett rá, miközben kereste már a testkontaktot velem, ami egyre jobban felvillanyozta a vágyaimat. De mégis csak egy 36 éves férfi meleg férfi voltam, ő pedig egy 17 éves meleg kamasz # emiatt megpróbáltam ellenállni a kísértésnek.
Annak a kísértésnek, amit Andor is észrevett rajtam és megpróbált még inkább a közelembe férkőzni. Egyre közelebb ült hozzám, megfogta a kezem, azokkal a gyönyörű szemeivel nézett és kacsingatott rám. Nem is nagyon tudtam ellenállni neki, de mégis addig húztam a cselekvést, amíg ő meg nem próbált megcsókolni. Bár milliméterekkel a szám előtt visszakozót akart fújni, de ezt akkor már én nem akartam hagyni. Megsimogattam az arcát, majd megfogtam az állát, felemeltem a fejét, közelebb húztam, és ahol csak értem, elkezdtem csókolni. Aztán hamar a szájánál kötöttem ki. Itt már nem volt megállás, de már nem is akart megállni egyikünk sem. Ahogy ajka az ajkamhoz ért, már a srác sem akart visszakozni, és először ügyetlenül és szerényen bár, de viszonozta csókos közeledésemet. Aztán egyre ügyesebben, és ami ennél is fontosabb mérhetetlen bátorsággal csókolt. Éreztem annak a bizonyos gátnak a felszakadását a csókjában. Mámorító volt. Korábban csókolóztam már néhány fiúval –köztük kamaszsráccal is-, de ilyen édesnek egyet sem éreztem, mint vele (persze minden csók más és más)

– Szeretlek! @ suttogta a fiú
– Jó! @ válaszoltam (bár először fel sem fogtam szerintem, hogy mit mond)
– Szeretlek! @ mondta kicsivel hangosabban
– Jó! @ válaszoltam megint (szerintem igazán még itt sem fogtam teljesen fel azt, amit mond)
– Nagyon szeretlek! @ ismételte meg, már harmadjára
– Én is! @ válaszoltam rá & szerintem, ahogy utána az arcára néztem, akkor fogtam igazán fel, hogy mit mondott és mire válaszoltam
– Nagyon jó srác vagy, de…. @ kezdtem volna a magyarázkodást
– Ne mondj semmit, inkább csókolj meg újra és újra! @ mondta
Nem tudom, hogy miért, de megtettem. Ahogy ajkaink egybe olvadtak, és nyelveink az útjukat keresvén verekedtek azért, hogy a partner szájába mielőbb bejuthasson, a csókunk úgy vált egyre hevesebbé és finomabbá. Aztán jött a ráadás. Volt egy külön öltöző a pincéreknek (és egy másik a pincérnőknek is), ahova bevittem magammal Andort. Onnan már minden ment a maga útján. Egymást kezdtük el vetkőztetni, aztán a kellő pillanatban elkezdtem izgatni a lába közötti eszközét. Nem volt nehéz dolgom, hiszen elég hamar teljesen merev lett a farka. Innentől már minden ment a maga útján. Nagyon felizgatott a látvány, így elkezdtem rácuppanni a srác péniszére. Hamar kiderült, hogy nem csak a kinézete olyan rettentő helyes (14/4-4,5 cm), hanem az íze is nagyon finom volt. Mire észbe kaptam, hogy egy 17 éves kamaszt kényeztetek a számmal a nemi szervén keresztül, elég hamar elsült. A farkából származó gyógyszert nyelhettem nem túl kicsi, de nem is túl nagy adagban. Az íz maga mámorító volt. A végét lezártuk egy érzéki csókkal. A következő hetekben találkoztunk párszor, amikor úgy érezte, hogy hiányzik neki a megértés és a kényeztetés, amit tőlem megkaphat. Én örömmel segítettem neki mindenben és mindabba, hogy legalább így megélhesse a dolgot. A szopások kölcsönösek és isteniek voltak. A mai fejemmel azt mondom, hogy sajnálom azt, hogy a további kísértésnek, mindazzal együtt sem engedtem, hogy többször is megkért arra, hogy dugjam meg.

Egy meleg szexkaland

Már sokadik alkalom volt, hogy Ő meg én együtt szexeltünk. Betöltöttem végre a 18-at, meg volt az első füves élményem is, szakítottam a barátnőmmel, és örömmel néztem az egyetemi élet felé. Legutóbb, mikor beszéltünk azt mondta, lesz egy meglepije ha sikerül az érettségim. És sikerült.
Én egy fiatal, egészen vékony, de nem túl sportos fiatalember voltam akkoriban, aki rendszeresen járt baszatni magát egy idősebb, 40-45 éves fószerhez. Nevezzük őt Dánielnek. Első alkalommal még féltem tőle, de sikerült mindenbe belerángatnia, ami szem-szájnak ingere, akár akartam, akár nem. Ez már a sokadik alkalomkor esett meg.
Kint vártam a szokásos helyen, hogy autóval jöjjön, és felszedjen. Rég szexeltünk utoljára, talán fél éve. Fél éve még rendszeresen se vertem a farkam az érettségi bonyodalmak miatt. De minden sikerült, megérdemlem a szexet. A farkam is örült neki, hiszen amint kiértem a megbeszélt helyre ellenkezést nem tűrve ágaskodott és feszült. Begördült a parkolóba a fehér Suzuki, és kiszállt belőle. Kerek feje mosolyra húzódott, körszakállát leborotválta, ahogy haját is. Laza, bő nyári nadrág volt rajta, felsője szintén laza, ám felsőjéből kikandikált egyre őszülő, de annál vonzóbb mellkasszőre.
– Mehetünk? – kérdezte.
– Persze! – válaszoltam, és már pattantam is az autóba. Beszállt, és elkezdte begyújtani az autót. Én meg jó erősen rámarkoltam a farkára. Rám nézett, és elmosolyodott.
– Rengeteget fogytál, mióta nem láttalak – jelentette ki, és igaza volt, hiszen az elmúlt időszak idegei miatt nem volt túl sok energiám az evéshez. Elindultunk, az autó elkezdett gurulni. Az autóban beszélgettünk az érettségiről, milyen volt, és hasonló dolgokról. Ő mesélt nekem a munkájáról, és hogy felé hogy mennek a dolgok. Majd odaértünk a házhoz, leparkolt, én meg boldog mosollyal vettem az irányt az ajtóhoz, amit ki is nyitott. Az ajtón túl viszont egy atlétikusan sportos 30-as évei elején járó úriember állt, mosolyogva.
– Szia, Ernő vagyok – nyújtotta a kezét, én meg megszeppentem, miközben rám mosolyodott. Én is bemutatkoztam neki. Nagyon kellemes kinézete volt, erősnek tűnt, erényes álla volt, kellemesen barna szemei fekete hajjal és egy rövid kecskeszakáll, amit borosta vett körül. Ő is laza nyári öltözékben tündökölt.
– Na, menjünk beljebb – mondta Karcsi, aki már be is zárta az ajtót. Ránéztem, majd elmosolyodott.
– Mondtam, hogy lesz meglepetés.
– De… – meg voltam szeppenve. Mire rájött, levette a felsőjét, és teljes egészében csodálhattam gyönyörű, dús és karbantartott mell és hasszőrét.
– Karcsi, megint erőszakoskodsz. Kedves, mi most baszni fogunk – fordult felém Ernő, és elmosolyodott. Ő is ledobta magáról a felsőjét. Neki is gyönyörű mellkasszőre volt (noha nem olyan dús, mint Karcsié), de a hasa alatt olyan csík volt csak, mint nekem. Mire oldalra fordultam, láttam, hogy Karcsi már ott áll csak egy száll faszban, ami (meglepő módon Karcsihoz képest) már állt is.
– Kértek valamit inni? – kérdezte móksan.
– Én csak vizet, esetleg felrakhatnál egy kávét is későbbre – válaszolt ernő, aki már szintén csak egy száll faszban állt mellettem. – Nem vetkőzöl?
– Én… Ti szexeltek? – értetlenkedtem, miközben mélyen tudtam, hogy most egyszerre két faszt is szopni fogok.
– Dehogy is. Mi fogunk baszni – Majd egy határozott mozdulattal lerántotta rólam a nadrágom gatyástól, és elkezdte szopni ágaskodó farkamat. Karcsi sohasem szopott, így nem tudtam, milyen érzés ez, és váratlanul ért. Nem is tudtam rá reagálni, csak úgy ott álltam, és néztem, ahogy szop engem, miközben Karcsi visszatért.
– Már elkezdtétek? Amúgy Ernő a meglepetés. Vele jártam régen, de már csak gyakni járunk össze. Legalább annyira szeret szopni, mint te – kacsintott rám Karcsi, aki leült egy székre, és nézte, ahogy nekem próbál örömet szerezni Ernő.
– Na, gyere ide te is – szólt Ernő kiköpve farkamat, majd Karcsi odasétált elé, és már Karcsiét kényeztette. Vele még Ernő is szenvedett. Ekkor konstatáltam csak, hogy Ernőnek is meglepően szép farka volt. Míg Karcsi hatalmas 22 centi körüli, enyhén görbülő, kemény vastagsággal, erekkel és szőrös golyókkal, addig Ernőnek nagyjából akkora farka lehetett mint nekem, szépen frissen borotválba, világosabb makkal és lógó golyókkal. Valahogy nem éreztem túl jól felszeretlnek magam a 17 centimmel, és a 2 hete borotvált, összeugró golyóimmal, de úgy gondoltam, úgyis a seggem érdekli majd őket. Lehajoltam Ernő mellé, megfogtam a dudorodó farkát, és csatlakoztam Karcsi szopásához, miközben Ernővel csókolva szoptuk, és néha küzdöttünk is a kéjrúdért. Ketten szoptuk egy darabig teljes mohósággal, majd pozíciót váltottunk. Ernő csókokkal leirányította a fejem a farkához, miközben ő Karcsit szopta, mindeközben Karcsi már a földön élvezte a kéjáradatot. Karcsi farka kényelmesebb volt, valahogy már megszoktam a nagyságát, keménységét és ízvilágát, de izgalommal töltött el egy új farok megtapasztalása, és külön jól esett, hogy végre le bírom nyelni a farkát mindenféle fuldoklás nélkül. Így szoptuk egymást egy darabig, majd Karcsi és Ernő is abbahagyta, mire én is.
– Na, akkor ki kit basz meg? – kérdezte Ernő, rám célozva a kérdést.
– Én még nem basztam meg senkit – feleltem enyhén elpirulva.
– Akkor itt az ideje! – mosolyodott el, majd előre hajolt, és állva szopta Karcsit, aki kéjesen nyögött tovább. Én Ernő mögé mentem, és megkérdeztem, merre van az óvszer Karcsitól. Ernő válaszolt:
– Nem kell nekem óvszer, se sikosító, csak nyalj ki.
Nekem se kellett több, neki estem. Meglepő volt. Kissé undorodva láttam neki, de Ernő felkészült az alkalomra, és semmilyen rossz érzés nem fogott el. Lassan köröztem nyelvemmel, majd elkezdtem játszadozni az ujjaimmal is úgy, ahogy Karcsitól tanultam. Ernő kéjesen nyögött, de velem ellentétben az ő kéjnyílása készen állt a befogadásra. Fogtam a farkamat, kicsit szétkentem az előgecit rajta, és lassan bedugtam a farkamat. Ő enyhén lassított Karcsi szopásán, és átadta magát a megszokásnak, és az örömnek.
– Huu, de jó farkad van, valahogy pont a prosztatámat éred el vele! – mondta, miközben elkezdtem lassú, biztos ütemekben nyomkodni. Kicsit kellemetlen volt nekem, soha nem csináltam még ezt a poziciót. Karcsi ezt észrevette, és felállt, elment sikosítóért. Én a kezemet nyújtottam neki, de nem az én kezembe nyomta, hanem a farkára, és az ánuszomra. Mindig kellemetlen volt számomra Karcsival az első behatolás, mert mohó volt már az első alkalom óta, és ez most is így történt. Fogta a farkát, és tövig belém nyomta, miközben én Ernőt basztam. De abba is hagytam, mindig szoknom kellett kicsit, hogy egy végtelen nagy farok van bennem, ami csak arra vár, hogy jól megtöltsön forró nedűjével. Eleinte kellemetlen volt, ahogy szokott is lenni, de lassan lassan erősen jó érzés lett, és ahogy Karcsi farka belém hatolt, úgy hatoltam mélyebbre, és mélyebbre Ernőbe.
– Várj! Várj már, mindjárt elmegyek! – kiálltott Ernő, mi meg megálltunk. Elmosolyodott.
– Váltsunk. Ilyen még nem volt. A prosztatámat simogassa Karcsi, ez kurvajó!
– Hát akkor váltsunk!
Váltottunk is. Karcsi erőteljesen kihúzta a farkát az ánuszomból, aminek sokkjára gyorsan összehúzódtam. Én óvatosabban húztam ki Ernőből. Ernő megmaradt a pózba, de én nem bírtam, nekem szopnom kellett, így el is kezdtem szopni, míg Karcsi Ernőbe hatolt, hasonló kecsességgel, mint belém. Ernő felnyögött, de én erőteljesen szoptam, ahogy csak bírtam. Eltartott órákig, vagy percekig, mire felemelkedtem, és elkezdtem Ernőt csókolni, míg Karcsi hátulról baszta. Majd Karcsi kirántotta Ernőből a farkát, és Ernő felnyögött.
– Jobb már? -kérdezte Karcsi Ernőtől.
– Hát, egy kicsit – felelte mosolyogva, én meg elszégyeltem kissé magam. Ezt meglátva felém fordult.
– Kurva jól baszol, ahhoz képest, hogy az elsőd. De most én is akarok.
– Hogy szeretnél? – kérdeztem, szétterpeszkedve a nappali padlóján megmutatva becses ánuszom.
– Pont így – mondta, majd benyálazta a farkát, és belém dugta óvatosan. Karcsi után vártam, hogy mélyebbre hatoljon, vártam, hogy jobban feszítsen, vagy hogy egy kicsit fájjon, de meglepően kellemes volt a farka. Konstatálta, hogy nincs baj, és keményen elkezdett kúrni, miközben Karcsi kiment a szobából. Egy darabig csak ő baszott, teljes energiáját beleadva, és kéjesen nyögött, velem együtt, majd visszatért Karcsi, és a nyögésnek nem adva helyet, elkezdte a számat baszni. Tiszta volt, a fürdőben volt lemosni. Akkor jöttem rá, hogy nekem csak a fasz kell, de az minden mennyiségben. Furdokolva a hatalmas faroktól, miközben egy Adonisz tömte hátulról a seggem.
– Beléd mehetek? – kérdezte Ernő. Karcsi illedelmesen kihúzta a farkát a torkomból, hogy válaszolni tudjak.
– Igen – majd ezzel együtt vissza is dugta a nyáltól tocsogó farkát a számba, Ernő pedig egyre keményebben, és keményebben kúrt, mígnem erős lökések jöttek, és hatalmas nyögések. Éreztem, hogy ezek azok a lökések, és én is elkezdtem verni a farkamat. Ernő kihúzta a kellemes himdorongját.
– Na, elmegyek megiszom a kávém. Nincs kedvetek utána és előtte még borozni?
– De, nyugodtan bontsd ki, ott van a hűtben, a poharakat meg tudod melyik polcon – válaszolt Karcsi, majd kirántotta torkomból a farkát, amivel együtt egy nagy adag nyál is kijött. A hasamra fordított, míg kitörötem a könnyeket a szememből, és ismét belém helyezte a hatalmas farkát. Töfködött egy darabig, még Ernő is visszatért a szobába, mire beindultak a kangörcsök, és életéen először ő is óvszer nélkül élvezett belém. Kihúzta a farkát, és töltött három pohár vörösbort.
– Van fehér is, ha kérsz – jelentette ki, én meg elfogadtam a vöröset, figyelve, hogy a bennem levő geci ne follyon ki.
– Ez miatt ne aggódj, én már újra készen állok, gyere, ülj rám.
És én ráültem. Beszélgettünk, boroztunk, majd sokára nyúlt az éjszaka, és még párszor sikeresen megfürdöttünk egymás dús nedüjében.

Homoerotikus fikció

A beszélgetések zaját átvette az egyre erősödő zene, ahogy az eddig könnyen átsétáló tömegen most csak vánszorogva tudtam mozogni a táncosok között. Viszont szemmel tovább kerestem a „társalgásra, vagy, ahogy én nevezem „banánrázásra” éhes embereket.
De nem láttam egyet sem, akik szabadok lettek volna. Volt amelyik elmosolyodott, mikor elmentem mellette közben egy nő éppen szorosan simult hozzá, míg mások már éppen mentek társalogni. Inni akartam egyet, de aztán látva az ott lévő sorokat, inkább az irodám felé vettem az irányt, hogy visszarakjam a mobilomat és megnézegessem az est emlékeit. Míg nem belépve az irodámban, rájöttem, hogy est még véget sem ért.
Mert Richard barátom éppen most bassza meg hátulról az egyik legújabb és legkívánatosabb munkatársunkat, Jacket, akinek sötét szőke tincsei izzadtan tapadtak össze.
Azon nyomban bezártam az ajtót magam után és elővéve a fényképezőgépet, készíteni kezdtem újabb emlékeket. Barátom felhúzta társa testét és a szájába véve a fülét, finoman szopni kezdte. Eközben a kezébe fogva a szerszámát erősen húzogatni kezdte, ahogyan a lyukában mozgott megállás nélkül. És ekkor egy kis fény nyúlt ki a szobában.
– Ez az, gyönyörűek vagytok srácok. Csak ne hagyjátok abba! – az ágyék kötöm egyre jobban kitágult a keményedő farkam miatt, melybe legszívesebben egyből belemártózott volna az élvezetekbe.
Viszont hajtott a kíváncsisági is.
Jacket teljesen megőrjítette barátom szája, így hát ki akarta próbálni az ajkán is, melyet eddig az előjátéknál bevetett szopásnál ismerhetett meg. Fejét hátrafordította és Richard tudva mit szeretne gyengéden megcsókolta, mely egyre szenvedélyesebbé kezdett válni. Ahogy elől és hátul is kényeztetések hulláma zárta körbe munkatársamat.
A géppel előttük mozogva lépkedtem és kaptam el a szaftosabbnál szaftosabb képeket, melyeket, ha nem is mutattok meg otthon, azért tanulni lehet belőlük.
Majd barátom visszaengedte Jacket az asztalomra, melybe megkapaszkodva tovább élvezte társa áldásos hatásait a seggében. Richard egyre vadabbul szeretkezett. Testéről óriási szemekben hullottak le az izzadtságcseppek, közben is adott egy új behatást munkatársamnak. Kezével gömbjeit kezdte csapdosni, melytől a férfi élvezettel felnyögött és barátom nevével összetéve, kérte, hogy jó erősen bassza meg.
Míg én csak tovább fotózva őket, kollégám elé álltam be, aki kihasználva az alkalmat elkezdte kibontani a halloweeni bónuszát. Éreztem, ahogy a lábamra esik a jelmezem, majd a kezei közé véve lassan húzogatni kezdte a fitymát rajta, szembe nézve a kibuggyanó makommal, melyet ezen az estén jól karban is tartottak.
Richard látva, hogy társa milyen finomságra talált rá, nem akarta, hogy bármiben hiányt szenvedjen. Így Jack alá nyúlva kitapintotta előre meredező farkát, melyet újból kezelésbe vett. Munkatársam megérezve barátom finom munkáját, már ő sem akarta visszatartani magát, így a szájába vette és finoman szopni kezdett.
Isteni volt, mind kettőjüket nézni, így elővéve újra a gépet, ezeket is megörökítettem. Ágyékomat előrenyomtam Jack ajka közé, ki örömmel vette a sebesség változást. Ahogy teste egyre jobban forrósodott fel a benne forrongó vágyaktól. Az irodámban kezdett egyre melegebb lenni és már rólam is folyt a víz, de nem úgy, ahogy róluk. Közeledve a csúcshoz, már teljesen átlényegülve a szenvedélytől, sok minden történt ma este az már biztos, és még minden fog is.
Ronra gondoltam, és bárcsak összetalálkoztam volna vele már, megmutattam volna, hogy Tarzan miként is szereti a banánrázást csinálni. De végül nem gondolkodtam tovább rajta, hanem letéve a gépet, megfogtam Jack fejét és jó gyorsan megindítva a csípőmet feléje, elkezdtem megbasszni a száját. Finom ajka úgy tapadt a kemény dákómra, mint medve a mézre. Kiváló szája volt, csak el ne felejtsem minden szünetben használatba is venni ezután.
Ránéztem barátomra, akinek arca pajkosságról árulkodott és még mielőtt rá kérdezhettem volna, kihúzta a szerszámát Jackből és intve nekem, hogy társuljak be.
Így hát helyet cseréltünk és, hogy ne szenvedjen hiányt munkatársam azon nyomban feltoltam a falloszomat az ánuszába. Melytől még hangosabban nyögött fel, míg nem ezt Richard szerszámán töltötte le.
Nem akarva megtörni a láncot, én is élvezettel csapkodtam a farát, míg az jó piros nem lett.
Kollégám nem tudott hova lenni a boldogságtól, mikor találkozott ezzel a macsóval és itt a főnöke irodájában kezdték jobban megismerni egymást. Viszont nem számított, hogy maga a felettese is itt lesz. Persze halott róla pletykákat, hogy nem ítéli el a jó farkakat a házas ember. De most, hogy éppen az ő farka ébreszti fel benne a vágyat, az valami csodálatos és egyben perverz is volt számára.
Richard meglátva a gépemet az asztalon, magához vette, míg ágyékát Jack felé ringatva, megtudta ő is, hogy milyen isteni szája van kollégámnak. Élvezettel gyorsítottam benne, ahogy egy-egy kép kereszttűzébe kerülve belemosolygok a kamerába.
Majd a kezemmel a seggét hátrahagyva, élvezetesebb dolgok felé kalandoztam el. Kitapintva a farkát, finoman játszani kezdtem rajta. Most már mind a hármunkon folyt a víz és éreztük, hogy hamarosan eljön a pillanat is.
Kitapintva a gyönyörű kemény farkát munkatársamnak, elkezdtem fantáziálni, hogy milyen lehet, mikor a seggemben van. Amikor is váratlanul a kezem lekerült róla. Richard alája mászva, erősen szopni kezdte Jacket, aki erre csak tovább nyögdécselve, áhítozott, hogy ne hagyjuk, abba bármit is csinálunk. Én még mindig a lyukában mozogtam, míg barátom felpezsdülve a szájában lévő sós rúdtól, csak még éhesebb lett.
Jack ilyen csodálatos hármasban még soha nem volt része, így ezen hatásoktól már elveszve a gyönyörért folyó harcban, hangosan elélvezett. Richard azon nyomban rá tapadt a farkára, melyből a finom meleg nektárja átjárta a száját, mely apró cseppekben folyt le a testére. Jack teste teljesen megfeszült, ahogy minden egyes lökéssel hátulról tovább mormolta izgató szavait, hogy milyen isteniek vagyunk vele.
Majd Richard jó lakottan felállt és finoman megcsókolta új legjobb barátját, aki csak még jobban rátapadt az ajkára. Látva a boldog pillanatot, kihúztam a farkamat a seggéből, majd Jacket közre fogva hagytuk, hogy kiszolgálja magát.
Közöttünk letérdelve húzogatta mind kettőnk péniszét, majd egyesével nyelte a szájában őket. Mind a ketten egymásra néztünk barátommal, majd egy szenvedélyes csókban, megmondtam neki, hogy milyen jó „társalgás” is ez. Jack mind a kettőt élvezettel szopta. Majd kipróbálta, hogy milyen az, mikor a kettőt egyszerre szopogatja. Jó volt nézni, de érezni még jobb volt, ahogy csinálja.
Barátommal együtt felé löktük ágyékunkat a szájában, melyet nagyon élvezett. Ezzel egy kicsit fel is gyorsítva, már teljesen az egekig szárnyaltunk, min a hárman. Míg nem Richard érte el először a csúcsot. Erősen felkiáltott, majd a szerszámából kilövellő ondó folyam Jack arcán kötött ki és onnan végig a csupasz és izmos testére.
Majd a maradékot kiszopva belőle, az enyém után kapott oda, mely még mindig keményen állt. Akartam volna még valamit mutatni a kezdő barátomnak, míg nem rácuppanva azzal az isteni szájával, inkább élveztem tovább a csodálatos munkáját.
Melybe Richard belesegített, úgy, hogy Jack hajába kapaszkodva erősen az ágyékom felé kezdte lökni. Melyet nem csak én, hanem kollégám is nagy élvezettel vette tudomásul, hogy nagyon szereti, ha irányítják.
Így hamar elértem a gyönyörömet, a farkamból kirobbantó első adag ondó Jack szájában kötött ki, majd hagyta, hogy a többi, hagyj, nedvesítse be a testét.
És mint barátomnál is, szépen kiszopta a maradékot belőle. Aztán egymásra néztünk Richarddal és felemeltük a mi kis szopó mesterünket. Rá fektettük az asztalomra és minden porcikáját végig nyalva megkóstoltuk, milyen is az íze velünk keveredve.
Munkatársam a szája mögé szorítva finom sóhajait élvezte nyelvünkkel való tisztogatását. Én meg még ilyen finom svédasztalon még soha nem voltam és desszertként hagyva a végére a száját. Mikor végeztünk a nyalakodással és a finomsággal. Elkezdtünk lassan felöltözni, mely nekem nagyon egyszerűen ment is. Míg Richard visszavette 007-es ügynökös szmokingját, Jack pedig Pókemberes jelmezét.
– Jók a jelmezetek! – mondtam és elképedve gondoltam bele, hogy egy szuperhős éppen most szopott le.
Aztán kiléptünk az irodámból, elköszöntünk egymástól. Közben is megsúgva kollégámnak, hogy minden ebédidőben jelentkezzen nálam egy alapos szájtisztításért, melyet megköszönve, mosolyogva tovább állt. És közben Richardtól érdeklődtem Ronról, mert csak az est elején láttam, de most már sehol sem találtam.
– Bocs, haver, de ő már elment, kapott valami hívást a nejétől és hamarabb le kellett lépnie, sajnálom. – hát igen, nem tudtam melyikünk sajnálja jobban, de az biztos, hogy most innom kellett.

Traviságom története

Másnap későn ébredtem, és rögtön elkapott a rettegés. Már a tegnap esti vállalkozás is őrültség volt, kész csoda, hogy sem menet, sem jövet nem találkoztunk senkivel a lépcsőházban, ma pedig azzal tetézhetem mindezt, hogy az osztálytársaim elé merészkedek női ruhában. Az biztos, hogy lebuziznak. Ma, és még az érettségiig hátralévő másfél évben mindennap. Nem akartam én ezt. Azon járt az agyam, hogy miként mászok ki ebből a kutyaszorítóból.
Nem is csajos ruhákat vettem fel reggel, hanem csak farmert és fiúpólót. Elhatároztam, hogy ha anyu megkérdezi, miért, akkor csak legyintek majd, hogy leszek én még lány a farsangon éppen eleget. De nem kérdezte meg.
Délelőtt fánkot sütöttünk anyuval, igazi farsangi fánkot, porcukorral, baracklekvárral. Az iskolai farsangokon az volt a szokás, hogy a lányok süteményt visznek, a fiúk üdítőt. Hát én saját sütésű farsangi fánkot viszek, ha már… Ezzel eltelt a délelőtt, majd megvolt az ebéd, és ahogyan üldögéltünk az ebéd romjai felett, anyu megszólalt:
– Itt az idő készülődni. Háromra kell menni, ugye?
– Igen.
– Akkor fürödj meg először, aztán kezdetét veszi az Edina-projekt – kacsintott rám.
Elvonszoltam magam fürdeni, és közben egész végig azon gondolkoztam, ha már nem lehet lefújni ezt az egészet, legalább el kellene viccelni, hogy ez az egész nem is komoly. De hogyan? Semmi konkrétum nem jutott eszembe.
Vívódásaim az arcomra voltak írva, mert amikor kijöttem, anyu megkérdezte:
– Rosszul vagy?
– Dehogy – sóhajtottam, – csak egy kicsit félek.
– Attól, hogy kinevetnek?
– Attól is. Meg, hogy csúfolnak majd.
– Dehogy fognak csúfolni. Tavaly is az egyik fiú boszorkánynak öltözött, te mondtad, azt se csúfolták.
– Igaz – hagytam rá. Pedig az más volt. Attila egy szőrös, csúnya boszorkánynak öltözött, az nem volt szexuálisan női jelmez, mint az enyém. De a kocka el volt már vetve, így hát átadtam magam a sorsnak.
Olyan mozdulatokkal, mint aki a kivégzésére készülődik, felvettem az egyik hasleszorítós franciabugyit, az elöl csipkés beige-színűt. A melltartókból a fekete push-upos mellett döntöttünk, a charleston-ruha nem igényel nagy melleket, ez a melltartó pedig külön kitömés nélkül is kihozza belőlem a húszas-évek deszka nőideálját. Vadiúj, füstszínű, üvegszálas nejlon-harisnyanadrág került még rám, aztán leültem, és anyu előbb kifestette a körmeimet, majd megcsinálta a frizurámat és kisminkelt. Feltette a fülemre a két kis rombusz-alakú ezüstklipszet:
– Ezeket leveheted, ha zavar, úgyse nagyon látszik a hajadtól. Csak el ne veszítsd!
Bólintottam, miközben néztem az arcom a tükörben:
– El se hiszem, hogy így fogok a többiek elé állni!
– Beijedtél?
– Kicsit igen.
– Figyelj – mondta erre anyu, – van az a farsangi álarcom, vedd fel azt. Meglátod, sokkal bátrabb leszel, ha nem látják közvetlenül az arcodat. Elrejtőzhetsz az álarc mögé.
Ez jó ötletnek tűnt, kicsit könnyebb szívvel folytattam a beöltözést. Felvettem a sárga-zöld charleston-stílusú hosszúujjú ruhát, a fekete körömcipőt, majd megkaptam az ékszereimet, és végül a beígért, sebtiben előkeresett álarcot. Gyönyörű volt, bársonyfekete, míves darab, strasszokkal, a szemöldök vonalában tollakkal.
Tökéletesen festettem benne, nem is ismertem magamra. Remélem más se fog, gondoltam fanyarul.
– Háremhölgynek kellett volna öltöznöm – közöltem, – és akkor egy fátyollal legálisan eltakarhatnám az arcomat.
– Vagy kalózkapitánynak, és akkor nem paráznál itt nekem – vágott vissza anyu.
Anyu ismét bevállalta, hogy kocsival elvisz, csak a lépcsőházat kellett megint túlélni. Szerencsére most sem találkoztunk senkivel, bár nagy baj ellenkező esetben sem történt volna, mert én megint mélyen a homlokomba húztam a kecsua-sapkámat, a sálamat pedig fel az arcom elé, és most a szememet is takarta a farsangi álarc. A télikabát alól kilógó női láb pedig legfeljebb az ismeretlen hölgyeknek kijáró udvarias köszönést eredményezett volna. Az autó pedig már biztonságos hely volt.
A kocsikázás azonban hamar véget ért, az iskola előtt ki kellett szállnom. Magamra maradtam. Innen már nem volt visszaút. Kezemben a fánkos szakajtóval beléptem a suliba. Felmentem a lépcsőn, végigmentem a folyosón, egészen az osztályunkig, minden feltűnés nélkül.
A teremben már nagy a vigadalom, aminek örültem, mert így észrevétlenül settenkedhettem el a büféasztalig, ahol muszáj volt megválnom az addig kitűnő álcázást nyújtó fánkoktól. Már a fogasnál jártam, épp a kabátomat akasztottam fel, amikor rémületemre egy harsány rikkantást hallottam magam mögött:
– Nézzétek már, a kis mimózánk lánynak öltözött!
Megfordultam, és velem szemben az egész osztály rám nézett.
– Tényleg! Még ilyet! Meg sem ismertem! Nem is gondoltam! – hallottam az első kommentárokat. Majd jöttek a poénok:
– Egy csókot, tubicám – karolt át Gábor.
– Micsoda mázlista vagy – állt elém Marci, – nem kell lemenned a földszintre a fiú WC-be, nyugodtan bemehetsz idefönn a lányba is!
– Most már mindig így fogsz járni, vagy ez csak egy jelmez? – találgatta Jocó.
Az első reakciókat így megúsztam, csak a háttérzajból ütötte meg a fülemet egy azonosíthatatlan hang:
– Biztos, hogy buzika!
Igazából messze nem én voltam a legnagyobb szám. Voltak sokkal jobb jelmezek is – szőlő, TV-készülék, kémény, – és volt rajtam kívül is női jelmezes fiú: Szuperdagink rózsaszín balerinának öltözött. Igaz Kati pedig kicsit visszafordította az ivararányt azzal, hogy fiú-jelmezbe, amerikai gengszternek öltözött.
Kis idő múlva már egészen kényelmesen éreztem magam. Az álarcomat is levettem. Ettünk-ittunk, dumáltunk, és én tulajdonképpen el is felejtettem, hogy lánynak vagyok öltözve. Hamar eljött az 5 óra, amikor le kellett menni a tornaterembe, az össz-iskolai farsangi buliba. Rám visszakerült az álarc.
A tornateremben minden osztály vonult egy kört a többiek előtt, megmutatva milyen jelmezben van. Én voltam az egyetlen álarcos, de érthető okokból tartottam magam ehhez a rejtőzködő allűrhöz. Aztán minden osztály delegált egy embert a hagyományos jelmez-zsüribe, és kezdődhetett a mulatság. Lekapcsolták a nagy villanyokat, csak a színes fények égtek, villóztak, és szólt a zene, ment a tánc.
Én nem táncoltam, nem is akartam egyáltalán, mert most, hogy így átálltam a női oldalra, lányokkal nem akartam, fiúkkal meg hülyén venné ki magát. Amikor azonban kihirdették a hölgyválaszt, ráadásul egy lassú számra, Kati elém állt, és megkérdezte:
– Szabad?
Bólintottam. Először a derekát fogtam meg, mint a fiú a lánynak, ő pedig a nyakamat, mint a lány a fiúnak, de aztán rájöttünk a helyzet paradox voltára, hogy pont ellenkezőleg vagyunk öltözve, és kézpozicíót cseréltünk. A következő gyors számnál is táncolva maradtunk, majd amikor egy még gyorsabb jött, abba akartam hagyni. Nem bírom én ezt magassarkúban. Kati azonban rábeszélt, hogy vegyem le a cipőmet, és folytassam mezítláb, csak harisnyában. Így is történt, és én teljesen belevettem magam a táncba, gondosan ügyelve azonban arra, hogy úgy mozogjak, ahogyan azt a lányoktól láttam. Szólt a zene, villóztak a színes fények…, és akkor lekértek.
– Kata, elrabolnám a táncpartneredet!
Egy évvel idősebb, tizenkettedikes fiú volt a lekérő, bizonyos Jorgi becenevű, fókának öltözve. Látásból ismertük, ő is minket, Katit biztosan, engem talán, de biztos, hogy nem ismert fel. Arra gondolhatott, minek táncoljon két lány együtt. Éreztem, hogy itt nagy félreértés van, de gondoltam abból nem lesz baj, hogy ugrabugrálunk egymással szemben.
Amikor hirtelen lassúra váltott a zene, ő ellentmondást nem tűrően hozzám lépett, és átkarolta a derekamat. Akkor kellett volna szólnom, de elmulasztottam a pillanatot. Aztán meg már nem mertem szólni. Átkaroltam a nyakát, és lassúzni kezdtünk. Erőltette, hogy közelebb bújjon hozzám, kénytelen voltam engedni, és álarcom az arcához, állam a vállához ért, miközben ő a derekamról az egyik kezét a fenekemre csúsztatta. Torkomban dobogott a szívem, kivert a víz.
– Hogy hívnak? – kérdezte.
Uramatyám, itt a vég. Ha megszólalok, a hangomról kiderül, hogy fiú vagyok.
– Bocs, udvariatlan voltam – szólalt meg újra. – Először nekem kell bemutatkoznom, ne haragudj. Jorgi vagyok, legalábbis mindenki így ismer. Te is megmondod a keresztnevedet vagy a becenevedet? Ennyi is elég nekem.
Majdnem összeestem az izgalomtól. Megmondanám én a teljes nevemet is, de abból most már botrány lesz.
– Edina – suttogtam vékonyan, kissé megemelve az utolsó szótagot, remélve, hogy a fiú- és a lány-suttogás nem különböztethető meg egymástól.
– Ide jársz? – faggatózott tovább, közben megsimogatva a fenekem.
– Ühüm – suttogtam bólintva, remélve, hogy ezzel beéri.
– Találkozunk majd? – kérdezte, ebben a pillanatban vége lett a számnak. Ő megpuszilt a fülem alatt, és kiengedett a karjaiból. Én köszönetképpen bólintottam egyet felé, és elspuriztam arra, ahol a magassarkúmat hagytam. Kígyóként siklottam a tömegben. Hátranéztem. Nem követett.
Beleugrottam a cipőmbe, és akkor mellettem termett Kati.
– Megúsztad? – vigyorgott dévajul.
– Meg. De hazamegyek. Ennyi volt nekem.
– Várj! Most hirdetik ki a jelmezversenyt!
Maradtam. Felkapcsolták a villanyt, és nagy ovációk közepette kihirdették a helyezetteket, külön a fiúk, és külön a lányok kategóriájában. Azt hittem vége van, de az igazgató néni így folytatta:
– Az idén nyitottunk egy külön kategóriát azoknak, akiket nem tudtunk sem a fiúk, sem a lányok kategóriájában díjazni.
Kezdtem rosszat sejteni. Az első díjat a balerinának öltözött Szuperdagi kapta. A másodikat egy rusnya banyának öltözött kilencedikes fiú. A harmadikat pedig én.
Úgy támolyogtam ki, mint egy alvajáró. Ráadásul az igazgatónő felszólítására az álarcomat is le kellett vennem, de mivel a nevem már elhangzott, ez végül is mindegy volt már. Mikor kezemben az oklevéllel és a doboz Raffaellóval támolyogtam visszafelé, a tömegből egy fóka szólt rám:
– Te fiú vagy, baszki? Pedig azt hittem…, ilyen csajt…!
Jorgi volt. Nem néztem rá, de megismertem a hangját. Elszaladtam.
Az osztályteremben találkoztam Katival. Beszélgettünk. Még csak nyolc óra múlt. Nem akartam hazamenni, mert kilencre vártam anyukámat, és biztosabbnak éreztem megvárni, mint végigmenni az utcákon ebben az öltözetben. Végül is nekem elég volt, ha nem vagyok lenn a tornateremben.
Így aztán kibekkeltük az időt kilencig, aztán hiába vártuk a suli előtt anyut, nem jött. Elindultunk gyalog, feltettem Katit a buszára, majd egyedül sétáltam haza. Sikerült elkerülnöm az ismerősöket, és amikor beléptem a lakásba, anyut a TV előtt találtam.
– Már ennyi az idő? Vagy eljöttél előbb? – kérdezte.
– Már ennyi – feleltem.
Mikor aztán a cipőmtől és a kabátomtól megszabadulva lehuppantam mellé a díványra, a combomra tette a kezét és rám kacsintott:
– És mi volt, kicsi lány?
– Kis híján bepasiztam – feleltem, de ennél többet ismételt faggatózásra sem voltam hajlandó elárulni.

Egy konyhabútor elkészítésének kalandjai

Régóta terveztük a konyhabútor karbantartását. Sikerült összegyűjteni egy nagyobb összeget és felújítani a konyhát. Nehéz volt találni egy megbízható asztalost. Kornél 45 éves, nálam kicsit alacsonyabb, kicsit gnómos, mégis volt benne báj, kellem. Gyorsan beszélt, mégis érthető volt, amit mond. Sőt, értette, amit mond. A tervezés, az anyagok beszerzése két hét alatt megtörtént. Kitűztük azt a szombati napot, amikor összeszerelhettük a bútort. Mindenkit elküldtem hazulról. Délig szereltünk, rakosgattunk, viccelődtünk, ugrattuk egymást. Kedveltem a fickót, és ő is engem. Ebédre pizzát rendelem. Még evés közben is élcelődtünk egymással, és annyira röhögött Kornél, hogy a ketchupos üveg tartalmát szinte mind magára öntötte; a nadrágja, a pólója, és még a haja is paradicsomos volt. Beinvitáltam a fürdőszobába. Mondtam neki, hogy fürödjön le, én addig keresek neki ruhát. A sikeres ruhatalálási akció után óvatosan kopogtattam be a fürdőbe. Persze mondta, hogy menjek be. Éppen törölközött. Nem volt egy Adonisz, de ahogy törölt magáról a cseppeket, valahogy izgatónak találtam. Észre is vette rajtam a nézésem, és csibészes mosollyal felemelte a szemöldökét:
“Na mi van?” – kérdezte.
“Sem-mi” – válaszoltam, majd felé nyújtottam a ruhákat, de zavaromban kiesett a kezemből. Lehajoltam, hogy felvegyem a ruhákat, és hirtelen elém állt, egyik kezébe megfogta a péniszét, a másikkal a fejemet a farkához illesztette. Hirtelen hátrahőköltem, de tartott.
“Na mi van Sámuel? – kérdezte – Nem ez suhant át az agyadon?”
Ekkor elvesztettem az ítélőképességemet, és bekaptam a farkát. Még félig ernyedt volt, a makk nem volt még nagy, ezért az egészet nyalogattam, szívtam, szopogattam, amíg teljesen merev nem lett. Majd a vörös makkot a nyelvemmel izgattam. Felemeltem a falloszt, és a heréket kezdtem nyalogatni. Visszatértem a rúdhoz, és próbáltam tövig benyelni. Jobban megtámasztotta a fejem a kezével, és a csípőjét mozgatva baszta a számat. A fasz vége irritálta a manduláimat, olykor öklendeztem, de nem érdekelt. Egyre jobban csinálta, majd hangosan beleélvezett a számba. Nem engedte, hogy kihúzzam a számból a farkát. Csak engedte belém, én meg majd belefulladtam. Kijózanodtam ettől.
“Te Úristen – szóltam fel – mit csináltam?”
“Szoptál! Nem is akár hogy! Most én jövök!”
A fürdőszobából kivezetett a nappaliba, belökött a fotelba. Szétcsatolta a nadrágomat, megemeltem magam, és lerántotta a gatyát rólam. A farkamon jól látható volt, hogy felizgatott, amit előbb csináltam. A nyelvével végignyalta a cerkám, majd felélesztette. Befalta az egészet. Egyre jobban mozgott rajta, és éreztem, hogy nem sokára elélvezek, de ő a heréimet és a farkam végét elszorította, úgy folytatta a szopást. Majd belehaltam az élvezetbe. Nem is tudom mikor voltam ekkora, mint most. Csak nyelte a húst, egyre gyorsabban, majd engedett a szorításon. Lávaként ömlött a szájába a gecim, hangosan és kéjesen ordítottam az orgazmustól. Leírhatatlan élmény volt.
„Kicsit pihenj” – szólt rám mosolyogva. Bement a fürdőbe, felöltözve jött vissza. Én még alélt voltam az élménytől.
“Most még sok dolgunk van, de a munka után lesz édes a pihenés. Ha te is akarod.” – ígérte meg, majd kacsintva kiment a nappaliból. Egy perc múlva meghallottam a fúró hangját. Siettem ki utána, hogy minél előbb élvezzem ezt a kéjes, édes érzést. Rendbe szedtem magam, és vártam a munkánk gyümölcsét.