Meleg képzelgések

Ha lehet fokozni, akkor a teremben még nagyobb lett a némaság. Szinte látható volt az emberek arcán a kín, hogy nem képesek egyszerre két irányba nézni. Azok voltak kivételesen a legjobb helyzetben, akik eddig Harryvel szemben ültek, a vádlottak háta mögött, mert így premier plánban tárult eléjük a jelenet. Nos, meg kell hagyni, nem mindennap adódik ilyen izgalmas és szórakoztató műsor az itt dolgozó ítélkezőknek. Általában csak könyörgő, fenyegetőző, üvöltő, tagadó, beismerő, időnként síró bűnösök, és még bűnösebbek ennek a helynek látogatói.
Egy Harry Potter vs. Caramel meccs, mindkettőjük ellenségének életéért. Ha nem lett volna kínos, akkor ezek a tisztes bírák most bizony fogadásokat kötnek a végkimenetelre. Azért az össze-összevillanó szemekből nagyjából így is sejteni lehetett, ki kinek a győzelmében bízik.

Harry felszegett, dacos fejjel fixírozta Caramelt, aki láthatólag elégedett volt ezzel a döntéssel is. Malfoy pedig rendületlenül hozta az előkelő, hideg formáját. Mindenki kíváncsi volt az ítéletre, mert bár tökéletesen hallották a nem sokkal ezelőtti beszédet, nem hitték, hogy a miniszter valóban szabadon engedi a halálfalót ilyen egyszerűen.

Caramel élvezte a rászegeződő tekinteteket. Mindig is szeretett a figyelem középpontjában állni, és most az az önfejű barom tálcán nyújtotta neki a bosszút és a népszerűséget, ami a választásoknál még igen hasznos lehet. Gyűlölte ezt a konok, makacs, politikailag abszolút nulla kölyköt, aki minden felsorolt negatív tulajdonsága ellenére is nagyobb hatalommal, és befolyással bírt az emberekre, mint amennyire ő valaha is fog. Bosszantotta ez a tudat. Az egyetlen vigasza talán az lehetett, hogy annak a szerencsétlennek fogalma sem volt róla, mi van a birtokában. Harry Potter, főleg nem sokkal így a háború után, ha akarta, simán megdönthette volna az egész Minisztériumot. Megpróbálta hát teljes erejéből a maga vonzáskörében tartani a fiút, aki a hatalom biztos záloga az új világban. Mindent fölajánlott neki, amit törvényes, vagy akár törvénytelen eszközökkel a rendelkezésére tudott volna bocsátani. De nem! Az a szerencsétlen kölyök nem volt hajlandó az együttműködésre. Most pedig maga adja a legtökéletesebb bosszúhoz a fegyvert a kezébe. Caramel gondolatban vállon veregette magát. Ha jól választja meg a feltételeket, akkor az a szemét halálfalóivadék úgy is hamarosan visszakerül ide, ahova való, de előtte pokollá teszi a Kis Túlélő életét.

Malfoy hidegen tekintett a két emberre. Finom ösztönei megsúgták, mi a Miniszter úr szándéka ezzel a kétes húzással, és ha nem tartotta volna ezt az embert egy semmirevaló, szemét patkánynak, akkor most elismerően pillantott volna rá. Pontosan tudta, mire számít a másik, nem hiába nevelték annak, ami, arisztokratának, aki majdan egy nagy múltú család feje lesz. Az ő feladata a Malfoy név tisztán tartása, akár tetszik ez egyeseknek, akár nem. Mindenki tudja, mit jelent viselni ezt a nevet, ő pedig büszke rá. Igen, még most is. Arra természetesen nem, amiért most ezen a helyen kényszerű elviselni ilyen embereket, mint Caramel. Voldemortnak nem lett volna szabad elbuknia, vagy legalábbis tovább kellett volna húznia, amíg apja mindent elrendez, és mint mindig, a család makulátlan múlttal nézhessen szembe a nem is annyira alaptalan vádakkal. De minden olyan gyorsan történt, hogy idő sem volt intézkedni. Lucius, a híresen jó politikus, vesztett. Ilyen nagyban már nem megengedhető a hiba, ő az életével fizetett, és annak a névnek a tisztességével, ami mindig is szinte különálló lényként uralkodott ezen a családon. A rossz döntéssel ide taszította őt is, a fiút, aki egyedül képes tovább vinni a vérvonalat. Most rajta a felelősség, hogy újra a varázslótársadalom fölé emelkedjen, mint Malfoy, és ezért bármit hajlandó megtenni, hiszen ez a kötelessége.
Sosem hitte volna, hogy a helyzethez képest ilyen könnyű dolga lesz majd, hiszen maga a Kis Túlélő, a Nagyúr Gyilkosa kínál neki kiutat. Ha valaki, hát Harry Potter, biztosan kiviszi innen. Draco önkéntelenül is elmosolyodott magában. Milyen ironikus, nemde?

Harry idegesen figyelte szavai hatását. Caramel szemmel láthatóan nyugodtan hátradőlt, és elégedett volt a válaszával. Nem igazán értette ezt a reakciót, azt hitte, komolyan meg kell majd küzdenie, hogy Malfoyt megmentse a dementorcsóktól, ehelyett minden hercehurca nélkül – úgy tűnik – a miniszter rábólint erre a képtelen dologra.
Malfoy meg… Róla nem is tudja, mit higgyen. Most, hogy már nem lobog benne a tűz, hanem visszazárt a régi, hideg álarcába, és így nem képes leolvasni a gondolatait. Az előbb meg mert volna esküdni rá, hogy Draco bármire képes lenne a szabadulásért, most viszont egyetlen jelét sem adja annak, hogy érdekli, ami itt folyik. Mintha takarékra állt volna. Tipikus mardekáros tempó – gondolta fintorogva -, ha van, aki elvégzi a munkát helyettük, minek is törjék magukat.
Mindegy – jutott elhatározásra -, ha belevágtam, végigcsinálom. Azt hiszem, sikerült elintéznem magamnak egy igen hosszú és tanulságos időszakot, aminek a végén megírhatom a disszertációmat malfoy-tanból. De kérdés, hogy lesz-e kedvem megvédeni?

A teremben összegyűlt bírák, őrök, aurorok, és valamilyen sógor, koma, jó barát alapon bejutott szájtátik úgy viselkedtek, mintha egy láthatatlan pingpong meccsen volnának. Ide-oda kapkodták a tekintetüket az érintettek között. Egyetlen pisszenés sem hangzott el az ominózus bejelentés óta. A pince hidege észrevétlen a csontokig mart, segítségére volt ebben a legnagyobb szövetségese, az emberi szív. A falak nyirkosan izzadtak, és a doh szaga is erősebben terjedt, rátapadva minden nyálkahártyára. Épeszű ember nem sokáigbírja ezt a feszültséget, így Harry és Caramel jóformán egyszerre szólalt meg. A fiú, ahogy az illem kívánta, egy bólintással jelezte az idősebb, és magasabb rangú férfinak, hogy kezdje ő.
Caramel, miután ismételten körbehordozta tekintetét, és konstatálta, hogy mindenki rá figyel, megköszörülte a torkát, hogy tovább csigázza az érdeklődést, majd belekezdett a mondanivalójába.
– Uraim, hallották előbbi szavaim. Önök a tanúk mindarra, amit eddig, és mit ezután mondani szándékozom. A döntésemet meg nem másíthatom, főleg én, akinek kötelessége a megfontolt gondolkodás, az egész varázsló társadalom érdekében – Harry kéztetést érzett, hogy a szemét forgassa, de ennyi év alatt kinőtt az ilyen gyerekes érzelemnyilvánításokból. Ráadásul Malfoy is felé pillantott, mintha várna valami efféle reakciót, így inkább maradt az eddig bevált kő merev arcvonásoknál, és gondolati szinten tartotta meg a véleményét. – Ígéretemhez híven tehát, ha Harry James Potter teljes felelősséget vállal az itt megjelent vádlottért, Draco Lucius Malfoyért, akkor az érintett megfelelő óvintézkedések után távozhat.
A tömeg végre sustorogni kezdett. Némelyek morogtak, és nem egy félhangos beszólás fejezte ki nemtetszését, miszerint miért nem kerül a mocskos halálfaló oda, ahová való. A szemekben most felizzott a gyűlölet, arra a lehetőségre gondolva, hogy az általuk oly annyira gyűlölt hatalom egyik képviselője szabadulhat. Többen ellenségesen kezdték méregetni Harryt is, és nem egy fejben megfordult a kérdés, hogy hogyan lehet ez? Miért védi?
Harry érezte a hangulatváltást. Amikor elfogadta a kihívást, még nem volt teljesen tisztában azzal, hogy mit vállal pontosan, de a miniszter önelégült arcát nézve lassan megértette, hogy csapdába csalták. Rápillantott Malfoyra, aki – mint mindig – most is elegánsan ült az őt rabláncon tartó széken, és egyenes háttal, felemelt fejjel nézett farkasszemet az őt fixírozókkal. Nem tűnt meglepettnek, és Harryt bosszantotta, hogy csak ő nem vett észre az egészből semmit. „Az a szemét!” – szorult ökölbe a keze. – „Ha nem tud maga mellé állítani, akkor ellenem hangolja a közvéleményt, ahogy teszi azt már jó ideje, és újra, meg újra oda jutunk, hogy én magyarázkodom az embereknek. De nem érdekel! Akkor sem adom fel! Megmutatom, hogy igeneis jó döntést hoztam!” – Fölemelte a fejét, és jeges pillantással mérte végig azokat, akik megkérdőjelezték ennek helyességét. Többen megszeppenve másfelé néztek. Nem sokuknak volt bátorsága sokáig magán tűrni a haragvó Megváltó tekintetét.

Malfoy határozottan jól szórakozott. Tudta, hogy nyert ügye van. Caramel fontosabbnak tartotta Harry megalázását, mint azt, hogy őt koholt vádak alapján lecsukassa. Nézte a felháborodott embereket, minden különösebb érzelem nélkül. Megvetettte ezt a csőcseléket, akik a látványosság kedvéért jöttek csorgatni a nyálukat, na meg azért, hogy vethessenek egy pillantást, netán odaköszönhessenek a Kis Túlélőnek. Szánalmasnak tartotta ezeknek az embereknek a létét, és jól esett lenézni a gyűlölettel lobogó szemeket. Látta, hogy Harry felé néz, de ez sem izgatta különösebben. Az a szerencsétlen a feladatát már elvégezte, innentől nincs több dolga vele. Mindenesetre tényleg roppant szórakoztató volt változó arckifejezéseit figyelni, amik minden igyekezete ellenére, pontosan tükrözték az adott helyzetről a véleményét. Ki nem hagyta volna, amikor az a szerencsétlen rádöbbent, hogy Caramel a bolondját járatta vele. Viszont meglepődött azon a tekinteten, amit a másik fölemelkedő arcán látott végül. Van tartás benne, az kétségtelen – ismerte el magában –, kár hogy nem nemesnek született, akkor talán kiváló szövetségesek lehettünk volna. Bár, ki tudja, lehet, így volt elrendelve, és akkor is csak halálos ellenségekként tekintenénk egymásra. Kár is ezen rágódni…

A néma háborút ismét a miniszter hangja törte meg. A felháborodott, néhol tanácstalan szemek felé fordultak, amint szólásra emelkedett.
– Természetesen nem kószálhat közöttünk mindenféle megkötések nélkül, amíg ártatlansága be nem bizonyosodik. – Az ártatlanság szóra többen felhorkantak ugyan, de ő nem zavartatta magát. –Tehát, köteles letenni a Megszeghetetlen Esküt, hogy sem ő, sem általa megbízott emberek nem törnek felügyelője életére. Továbbá a vádlott köteles a felügyeletével megbízott, jelen esetben Harry James Potter közvetlen közelében tartózkodni, és értelemszerűen egy fedél alatt lakni vele a kivizsgálás lezárásáig.
A suttogás megint elhalt a teremben erre a kijelentésre, és Caramel nagyon élvezte, hogy ennyire kezében tartja a hangulatot. Elégedett volt a mai napjával.
Harry és Draco most pillantott először igazán egymásra. A zöld és a szürke szemek fenyegetően villantak össze, hisz mindkettő mögött ádáz harc dúlt. A tökéletes önuralommal büszkélkedő Malfoy vonások is megremegtek egy törtmásodperc erejéig, és az egyébként sem türelméről híres Potter-vér is forrni kezdett. Majd mindkettejük részéről egy apró biccentéssel elhessegették az indulat felhőit, és a jóval összeszedettebb arisztokrata csemete szólalt meg először.
– Elfogadom a feltételeket.
Harry még egy pillanatig bírkózott saját indulataival, majd miután sikeresen meggyőzte magát, hogy ezzel is borsot törhet szeretett minisztere orra alá, ő is megerősítette az előtte szólót.
– Draco Lucius Malfoy felügyeletét, a megszabott feltételekkel együtt, továbbra is vállalom.

Egy meleg szexkaland

Már sokadik alkalom volt, hogy Ő meg én együtt szexeltünk. Betöltöttem végre a 18-at, meg volt az első füves élményem is, szakítottam a barátnőmmel, és örömmel néztem az egyetemi élet felé. Legutóbb, mikor beszéltünk azt mondta, lesz egy meglepije ha sikerül az érettségim. És sikerült.
Én egy fiatal, egészen vékony, de nem túl sportos fiatalember voltam akkoriban, aki rendszeresen járt baszatni magát egy idősebb, 40-45 éves fószerhez. Nevezzük őt Dánielnek. Első alkalommal még féltem tőle, de sikerült mindenbe belerángatnia, ami szem-szájnak ingere, akár akartam, akár nem. Ez már a sokadik alkalomkor esett meg.
Kint vártam a szokásos helyen, hogy autóval jöjjön, és felszedjen. Rég szexeltünk utoljára, talán fél éve. Fél éve még rendszeresen se vertem a farkam az érettségi bonyodalmak miatt. De minden sikerült, megérdemlem a szexet. A farkam is örült neki, hiszen amint kiértem a megbeszélt helyre ellenkezést nem tűrve ágaskodott és feszült. Begördült a parkolóba a fehér Suzuki, és kiszállt belőle. Kerek feje mosolyra húzódott, körszakállát leborotválta, ahogy haját is. Laza, bő nyári nadrág volt rajta, felsője szintén laza, ám felsőjéből kikandikált egyre őszülő, de annál vonzóbb mellkasszőre.
– Mehetünk? – kérdezte.
– Persze! – válaszoltam, és már pattantam is az autóba. Beszállt, és elkezdte begyújtani az autót. Én meg jó erősen rámarkoltam a farkára. Rám nézett, és elmosolyodott.
– Rengeteget fogytál, mióta nem láttalak – jelentette ki, és igaza volt, hiszen az elmúlt időszak idegei miatt nem volt túl sok energiám az evéshez. Elindultunk, az autó elkezdett gurulni. Az autóban beszélgettünk az érettségiről, milyen volt, és hasonló dolgokról. Ő mesélt nekem a munkájáról, és hogy felé hogy mennek a dolgok. Majd odaértünk a házhoz, leparkolt, én meg boldog mosollyal vettem az irányt az ajtóhoz, amit ki is nyitott. Az ajtón túl viszont egy atlétikusan sportos 30-as évei elején járó úriember állt, mosolyogva.
– Szia, Ernő vagyok – nyújtotta a kezét, én meg megszeppentem, miközben rám mosolyodott. Én is bemutatkoztam neki. Nagyon kellemes kinézete volt, erősnek tűnt, erényes álla volt, kellemesen barna szemei fekete hajjal és egy rövid kecskeszakáll, amit borosta vett körül. Ő is laza nyári öltözékben tündökölt.
– Na, menjünk beljebb – mondta Karcsi, aki már be is zárta az ajtót. Ránéztem, majd elmosolyodott.
– Mondtam, hogy lesz meglepetés.
– De… – meg voltam szeppenve. Mire rájött, levette a felsőjét, és teljes egészében csodálhattam gyönyörű, dús és karbantartott mell és hasszőrét.
– Karcsi, megint erőszakoskodsz. Kedves, mi most baszni fogunk – fordult felém Ernő, és elmosolyodott. Ő is ledobta magáról a felsőjét. Neki is gyönyörű mellkasszőre volt (noha nem olyan dús, mint Karcsié), de a hasa alatt olyan csík volt csak, mint nekem. Mire oldalra fordultam, láttam, hogy Karcsi már ott áll csak egy száll faszban, ami (meglepő módon Karcsihoz képest) már állt is.
– Kértek valamit inni? – kérdezte móksan.
– Én csak vizet, esetleg felrakhatnál egy kávét is későbbre – válaszolt ernő, aki már szintén csak egy száll faszban állt mellettem. – Nem vetkőzöl?
– Én… Ti szexeltek? – értetlenkedtem, miközben mélyen tudtam, hogy most egyszerre két faszt is szopni fogok.
– Dehogy is. Mi fogunk baszni – Majd egy határozott mozdulattal lerántotta rólam a nadrágom gatyástól, és elkezdte szopni ágaskodó farkamat. Karcsi sohasem szopott, így nem tudtam, milyen érzés ez, és váratlanul ért. Nem is tudtam rá reagálni, csak úgy ott álltam, és néztem, ahogy szop engem, miközben Karcsi visszatért.
– Már elkezdtétek? Amúgy Ernő a meglepetés. Vele jártam régen, de már csak gyakni járunk össze. Legalább annyira szeret szopni, mint te – kacsintott rám Karcsi, aki leült egy székre, és nézte, ahogy nekem próbál örömet szerezni Ernő.
– Na, gyere ide te is – szólt Ernő kiköpve farkamat, majd Karcsi odasétált elé, és már Karcsiét kényeztette. Vele még Ernő is szenvedett. Ekkor konstatáltam csak, hogy Ernőnek is meglepően szép farka volt. Míg Karcsi hatalmas 22 centi körüli, enyhén görbülő, kemény vastagsággal, erekkel és szőrös golyókkal, addig Ernőnek nagyjából akkora farka lehetett mint nekem, szépen frissen borotválba, világosabb makkal és lógó golyókkal. Valahogy nem éreztem túl jól felszeretlnek magam a 17 centimmel, és a 2 hete borotvált, összeugró golyóimmal, de úgy gondoltam, úgyis a seggem érdekli majd őket. Lehajoltam Ernő mellé, megfogtam a dudorodó farkát, és csatlakoztam Karcsi szopásához, miközben Ernővel csókolva szoptuk, és néha küzdöttünk is a kéjrúdért. Ketten szoptuk egy darabig teljes mohósággal, majd pozíciót váltottunk. Ernő csókokkal leirányította a fejem a farkához, miközben ő Karcsit szopta, mindeközben Karcsi már a földön élvezte a kéjáradatot. Karcsi farka kényelmesebb volt, valahogy már megszoktam a nagyságát, keménységét és ízvilágát, de izgalommal töltött el egy új farok megtapasztalása, és külön jól esett, hogy végre le bírom nyelni a farkát mindenféle fuldoklás nélkül. Így szoptuk egymást egy darabig, majd Karcsi és Ernő is abbahagyta, mire én is.
– Na, akkor ki kit basz meg? – kérdezte Ernő, rám célozva a kérdést.
– Én még nem basztam meg senkit – feleltem enyhén elpirulva.
– Akkor itt az ideje! – mosolyodott el, majd előre hajolt, és állva szopta Karcsit, aki kéjesen nyögött tovább. Én Ernő mögé mentem, és megkérdeztem, merre van az óvszer Karcsitól. Ernő válaszolt:
– Nem kell nekem óvszer, se sikosító, csak nyalj ki.
Nekem se kellett több, neki estem. Meglepő volt. Kissé undorodva láttam neki, de Ernő felkészült az alkalomra, és semmilyen rossz érzés nem fogott el. Lassan köröztem nyelvemmel, majd elkezdtem játszadozni az ujjaimmal is úgy, ahogy Karcsitól tanultam. Ernő kéjesen nyögött, de velem ellentétben az ő kéjnyílása készen állt a befogadásra. Fogtam a farkamat, kicsit szétkentem az előgecit rajta, és lassan bedugtam a farkamat. Ő enyhén lassított Karcsi szopásán, és átadta magát a megszokásnak, és az örömnek.
– Huu, de jó farkad van, valahogy pont a prosztatámat éred el vele! – mondta, miközben elkezdtem lassú, biztos ütemekben nyomkodni. Kicsit kellemetlen volt nekem, soha nem csináltam még ezt a poziciót. Karcsi ezt észrevette, és felállt, elment sikosítóért. Én a kezemet nyújtottam neki, de nem az én kezembe nyomta, hanem a farkára, és az ánuszomra. Mindig kellemetlen volt számomra Karcsival az első behatolás, mert mohó volt már az első alkalom óta, és ez most is így történt. Fogta a farkát, és tövig belém nyomta, miközben én Ernőt basztam. De abba is hagytam, mindig szoknom kellett kicsit, hogy egy végtelen nagy farok van bennem, ami csak arra vár, hogy jól megtöltsön forró nedűjével. Eleinte kellemetlen volt, ahogy szokott is lenni, de lassan lassan erősen jó érzés lett, és ahogy Karcsi farka belém hatolt, úgy hatoltam mélyebbre, és mélyebbre Ernőbe.
– Várj! Várj már, mindjárt elmegyek! – kiálltott Ernő, mi meg megálltunk. Elmosolyodott.
– Váltsunk. Ilyen még nem volt. A prosztatámat simogassa Karcsi, ez kurvajó!
– Hát akkor váltsunk!
Váltottunk is. Karcsi erőteljesen kihúzta a farkát az ánuszomból, aminek sokkjára gyorsan összehúzódtam. Én óvatosabban húztam ki Ernőből. Ernő megmaradt a pózba, de én nem bírtam, nekem szopnom kellett, így el is kezdtem szopni, míg Karcsi Ernőbe hatolt, hasonló kecsességgel, mint belém. Ernő felnyögött, de én erőteljesen szoptam, ahogy csak bírtam. Eltartott órákig, vagy percekig, mire felemelkedtem, és elkezdtem Ernőt csókolni, míg Karcsi hátulról baszta. Majd Karcsi kirántotta Ernőből a farkát, és Ernő felnyögött.
– Jobb már? -kérdezte Karcsi Ernőtől.
– Hát, egy kicsit – felelte mosolyogva, én meg elszégyeltem kissé magam. Ezt meglátva felém fordult.
– Kurva jól baszol, ahhoz képest, hogy az elsőd. De most én is akarok.
– Hogy szeretnél? – kérdeztem, szétterpeszkedve a nappali padlóján megmutatva becses ánuszom.
– Pont így – mondta, majd benyálazta a farkát, és belém dugta óvatosan. Karcsi után vártam, hogy mélyebbre hatoljon, vártam, hogy jobban feszítsen, vagy hogy egy kicsit fájjon, de meglepően kellemes volt a farka. Konstatálta, hogy nincs baj, és keményen elkezdett kúrni, miközben Karcsi kiment a szobából. Egy darabig csak ő baszott, teljes energiáját beleadva, és kéjesen nyögött, velem együtt, majd visszatért Karcsi, és a nyögésnek nem adva helyet, elkezdte a számat baszni. Tiszta volt, a fürdőben volt lemosni. Akkor jöttem rá, hogy nekem csak a fasz kell, de az minden mennyiségben. Furdokolva a hatalmas faroktól, miközben egy Adonisz tömte hátulról a seggem.
– Beléd mehetek? – kérdezte Ernő. Karcsi illedelmesen kihúzta a farkát a torkomból, hogy válaszolni tudjak.
– Igen – majd ezzel együtt vissza is dugta a nyáltól tocsogó farkát a számba, Ernő pedig egyre keményebben, és keményebben kúrt, mígnem erős lökések jöttek, és hatalmas nyögések. Éreztem, hogy ezek azok a lökések, és én is elkezdtem verni a farkamat. Ernő kihúzta a kellemes himdorongját.
– Na, elmegyek megiszom a kávém. Nincs kedvetek utána és előtte még borozni?
– De, nyugodtan bontsd ki, ott van a hűtben, a poharakat meg tudod melyik polcon – válaszolt Karcsi, majd kirántotta torkomból a farkát, amivel együtt egy nagy adag nyál is kijött. A hasamra fordított, míg kitörötem a könnyeket a szememből, és ismét belém helyezte a hatalmas farkát. Töfködött egy darabig, még Ernő is visszatért a szobába, mire beindultak a kangörcsök, és életéen először ő is óvszer nélkül élvezett belém. Kihúzta a farkát, és töltött három pohár vörösbort.
– Van fehér is, ha kérsz – jelentette ki, én meg elfogadtam a vöröset, figyelve, hogy a bennem levő geci ne follyon ki.
– Ez miatt ne aggódj, én már újra készen állok, gyere, ülj rám.
És én ráültem. Beszélgettünk, boroztunk, majd sokára nyúlt az éjszaka, és még párszor sikeresen megfürdöttünk egymás dús nedüjében.

A perverz nevelőapa

Reggel elég hamar már óracsörgés előtt jóval felébredtem. Nagy örömömre szolgált, hogy a fiammal a karjaimban ért az ébredés gyönyöre. A kicsikém akkor lehetett a legszebb álmába (pedig már volt vagy negyed 9). A keze félénken ugyan, de az útját kereste a testem fele, hogy könnyebben megtalálja, lenyúltam, amennyire csak tudtam. Mivel csak úgy értem el a kezecskéjét, így elkezdtem a hüvelyk- és a kisujját simogatni, hogy kicsit megnyugtassam. Eközben az ő jobb lába az én bal lábam alatt, a bal lába pedig a két lábam között volt. A bal lábát körbefontam azért a jobb lábammal is. A jobb keze a fejem alatt, ahogy az én bal kezem pedig az ő feje alatt volt. Amikor a kezét simogattam, akkor egy pillanatra felnézett rám, de azon nyomban vissza is aludt. Aztán, ahogy telt-múlt az idő, elkezdtem a hasam táján érezni egy kezdeti dudorodást. Nem vagyok oly hülye, így persze tudtam, hogy az nem jelent mást, minthogy elkezdett ébredezni és élénké válni a farkincája. Én pedig megpróbáltam minél többször hozzáérni, hogy a lankadásból való élénkség gyorsabbá váljon nála. Ez érezhetően sikeres volt, hiszen egyre jobban merevedett és keményedett neki. Engem meg evett meg fele a penész, hogy nem kezdhetek semmit azzal a gyönyörű szerszámmal ott a lába között, hogyha nem húzom ki a kezem a feje alól, ami pedig tuti, hogy azzal járna, hogy felébred. De olyan édesdeden aludt az apja szerető karjaiban, hogy nem volt egyszerűen szívem felkelteni őt. Aztán úgy fél 11 körül elkezdett végre ébredezni.

– Jó reggelt! / szólt

– Szép napot álomszuszék! / válaszoltam nevetve, majd megcsókoltam

A csóktól persze rögtön felcsillant a szeme

– De hát apa mit is keresek ezen gyönyörű szép karodban? / értetlenkedett

– Nem érzel semmit? Nem emlékszel semmire édes? / kérdeztem vissza mosolyogva, miközben egyre jobban odadörgölőztem a testéhez

– Azt hiszem, hogy dereng már valami! / válaszolta mosolyogva, majd elkezdett csücsöríteni

Nem is tudtam ellenállni neki és újabb csókban egyesültek ajkaink, amely után így szólt:

– Most már tisztán emlékszem! / válaszolta

– Gyönyörű éjszakánk volt. / válaszolta boldogan, ámde szemei alapján még igencsak álmosan

Nem is csodáltam, hogy még azért igencsak fáradt volt. Azért volt bőven dolga, amikor szopott, majd amikor szoptatott is. Arról nem beszélve, hogy amikor dugtam, az sem volt könnyű menet, hisz mégiscsak szűz volt, és valami ”idegen anyag” ténykedett neki a segge körül, ami sosem könnyű dolog. Főleg, hogyha beakar hatolni. Arról ugyebár nem is beszélve, hogy Taki akkor még csak 15 éves volt.

– Nagyon szépen köszönöm a figyelmességedet apa, Robi! / mondta kicsit megszeppenve a gyerkőcöm (engem az lepett meg, hogy Robinak is nevezett.)

– Ez természetes Takikám! Szeretlek! / válaszoltam (jól tudom, hogy a szeretlek szó ebben az esetben igen kétértelmű volt)

– Én is téged Robi! / válaszolta

– Tudom Taki! / reagáltam mosolyogva

Aztán feltápászkodtunk volna az ágyból, de engem egyre inkább elfogott a vágy, hogy azzal a gyöngyszemmel, ami a lába között úgy 12-13 cm hosszan és 3,5-4 cm vastagon az ”ég felé pislákol”, végre kezdjek is valamit. Nem is húztam az időt. Lejjebb csúsztam, majd először csak a száját nyalogattam, majd egyre mélyebben bekapva szoptam a drágámat. Istenem, milyen jó érzés újra a számba venni ezt az ifjúi farkacskát! (gondoltam magamban) Nem is oly sokára meg is lett a következménye, hisz Taksonykám megint udvariasan a számba élvezett. Én pedig nyeltem az előszörre éppen csak csöpögő, majdan spriccelő spermáját. El sem tudom mondani, hogy milyen jó érzés volt ez. A fiacskám is sóhajtott egyet, majd így szólt:

– Apukám, te úgy csinálod már ezt, mint egy profi! / és nevetett mindeközben

Aztán lementünk a konyhába, megkajáltunk, majd elkezdtük a napot. Egy kis fapakolás, egy kis kertészkedés. Estefele pedig először egy közös zuhanyzás, majd egy kis tévénézés a nappaliban. Észre sem vettem, amikor Taki elaludt. Csak arra figyeltem fel, hogy a vállamon fekszik és horkant egyet-egyet. Én is kezdtem már elálmosodni, de hosszútávon az a kanapé biztosan nem lett volna kényelmes egyikünknek sem. Főleg úgy, hogy a háttámla előtt ott voltak a párnák is. Ölbe vettem a fiamat, majd felvittem a szobámba. Ahogy letettem az ágyamra, fel is ébredt. Abban a pillanatban már tudtam, hogy itt akció és nem alvás lesz. Ezt egyáltalán nem bántam. Takikám elkezdett csókolgatni, ahol csak ért. Én pedig ugyanígy cselekedtem. Aztán elkezdtük egymást vetkőztetni. Ebből az lett, hogy szinte másodpercek alatt teljesen meztelen lett mindkét fél. A péniszem is élénkülni kezdett, de Takié már igencsak élénk volt. Gyöngyszem volt látható, ami már van akkora, mint reggel az ágyban volt. Ekkor 69-be fordultunk, és miközben egymást kényeztettük, mindkettőnknél beállt a teljes merevedés. Ez nálam kb. 22-24/6,5-8 cm, míg Takikámé pedig 16-18/5,5-6,5 cm. Eközben már elkezdtek azon járni a gondolataim, hogy miként legyen a folytatás. De Taki igazán gyors gondolkodásúnak bizonyult. A hátára feküdt, széttette a lábait, így mutatva a folytatás lehetőségét. Lehet, hogy sokan itt hüledeznek, hogy így hogyan is lehet szeretkezni. Egyszerűen fogalmazva: PRIMÁN!

§ Részletezve I §

– Drágám dugj meg! / hangzott el a kamasz szeretőm szájából

– Biztosan ezt akarod? / kérdeztem vissza

– Igen! / válaszolta egyértelműen (kacsintott is rám)

– Ez a póz biztosan kényelmes lesz neked? / kérdeztem ismét

– 100% / válaszolta

Mivel korábban egyszer már láttam ilyen videót így tudtam, hogy ez a misszionárius póz, aminek két nagy előnye.

1. Senkinek sem kell a partner vagy önmaga testsúlyát bármilyen formába tartania

2. Ebben a pozícióba végig van mód szemkontaktust létesíteni a partnerrel, ami mellett sokkal több lehetőség nyílik akár csókokra is szex közben

§Részletezve II §

Miután a kis szeretőm készen állt a kényeztetésemre, neki kezdtem e cselekedetemnek. Aztán óvatosan elkezdtem tágítgatni, játszadozni vele. Nagyon jó érzés volt ismét a karjaimban, ill. alattam tudni a drágámat. A finom és óvatos tágításnak hamar meg lett a sikere és behatoltam. Legalább 2 órán keresztül ott ténykedtem a farkammal a seggében. Isteni érzés volt. A kényeztetés közben ott csókoltam, ahol értem. Volt, hogy a száját, volt, amikor a mellkakasát. Élveztem minden egyes ezredmásodpercét az együttlétünknek. De szerencsére ő is. Az egyik kezemmel egyébként aktívan cselekedésre hívtam a faszát is. Jó volt érezni, ahogy újra merevedik, majd eresedik neki. Amikor a kezembe élvezett, akkor azt együtt nyaltuk le!

Az első aktus

Én egy 34-35 éves, 195 cm magas, 105-110 kg, kicsit macis testalkatú, fekete középhosszú hajú és fekete szemű férfi vagyok. A testlakatom nem mindig volt macis. Nevem Zsolti

A neveket a történetben szereplők kérése okán megváltoztattam. A többi stimmel!

Bár a kollégiumba 5. osztályos, vagyis 10 éves koromban kerültem be, de a szobatársaimat korábbról ismertem, hisz a megelőző két évben a napközi végeztével (du. 15 óra) úgy nevezett tanulószoba volt kora estig (18 óráig). Máté egyel, míg Kristóf és Zsiga két évvel jártak felettem. Életkorban pedig mindhárman 12 évesek voltak. (Zsiga év vesztes volt)

Kinézet:

– Máté: 160-165 cm, 60-70 kg, sportos testalkat, középhosszú barna haj és barna szem kontaktlencsét használt (egyébként rendszeresen igazolt módon sportolt)

– Zsiga: 150-155 cm, 45-50 kg, sportos testalkat, szőke rövid haj és gyönyörű tengerkék szem;estalkat (egyébként ő is rendszeresen igazolt módon sportolt);

Én akkoriban 145-150 cm, 40-50 kg, inkább sportosabb testalkat, fekete hosszú haj (hátközépig ért) és fekete szem

A szobánkhoz tartozott külön fürdőszoba. Általában az idő kevéssége és a hely adta lehetőséget kihasználva, párosával jártunk fürdeni. Amikor 13 évesen elkezdtem a 8. osztályt, akkor bukása következtében Máté az osztálytársam is lett. Ekkor iskolaváltás miatt Kristóf már nem volt a szobatársunk. Mivel végül is ez az iskola általános iskola és gimnázium is volt, vagyis 12 évfolyamos, és Zsiga maradt a suliba, így maradhatott is. Negyedik társat ebben az évben nem kaptunk. Az életem viszont ebben a tanévben kezdett igazán megváltozni. Egyre jobban elkezdtek érdekelni a fiúk. Aztán úgy tavasz vége fele jártunk, szóval közeledett a tanév vége, amikor Mátéval kettesbe voltunk egy péntek délután a szobába. Érdemes tudni, hogy volt akkortájt két igen ‘extrém’ szavajárása a fiúnak. Kapd be a faszom! és a Szopd le!

Ezen a pénteki napon is többször megjegyezte. A 4-5. ilyen megjegyzésnél visszaszóltam neki, hogy Vedd elő!, erre ő rám nézett és röhögött egyet. Néhány perccel később újra eljátszottuk ezt. Aztán zuhanyozásnál felajánlottam neki, hogy megmosom a hátát. Ő engedte, sőt ő is megmosta az enyémet. Elkezdtünk poénkodni, vicceket mesélni a víz alatt, amikor megint megszólalt: Szopd le a faszom! Nekem sem kellett több. Letérdeltem, s mire felfogta, hogy komolyan vettem a mondatát, addigra a farka szája már a számban volt és nyalogattam. Aztán egyre mélyebben szívtam és szoptam. Éreztem eleinte, hogy magával kissé viaskodik. Nem nagyon szeretné kiadni azt a hangot, amely talán arra utalna, hogy élvezi. Aztán átengedte magát és nyögött, ahogyan csak bírt. Én pedig éreztem, hogy a farkincája egyre merevebb, egyre vastagszik és eresedik. Ezért még hevesebb fokozatra kapcsoltam. Meg is lett a következménye. Először éppen csak csepeget valamiféle előváladék szerü lötty a nemi szervéből, majd pedig csak úgy spriccelt a számba az isteni finom spermája is.

Az első aktus lényegében ennyi volt.

Nyeltem mint kacsa a nokedlit

Egy homoszex történetet osztok meg. Tavaly augusztusban töltöttem be a 17. életévemet. Sosem voltam kollégista.
Az első élményem egy diszkózáshoz köthető még tavalyelőtt nagyszombaton. A baráti társaságunkba volt egy 19 éves srác (kinézetre bárki azt gondolná, hogy kb. 16 lehet). Egész este érezhetően megpróbált közeledni hozzám. Amikor leültünk, akkor vagy lábamat, vagy a kezemet simogatta. Amennyiben az emlékeim nem hagynak cserbe, ugyanis nem voltam már 100%-ig józan akkor. Akkor az hozta meg az áttörést, amikor úgy éjfél-1 körül a WC-be könnyítettem magamon és a fiú beállt a mellettem levő piszuárhoz és megláttam a kb. 12/4-os lankadt, viszont szőrös farkát. Megkérdeztem, hogy megfoghatom-e neki, amit megengedett. Jó érzés volt a kezembe tartani egy másik fiú péniszét. Aztán felém fordult és így szólt: Szopj le! Én játszottam a süketet, majd mégegyszer szólt, de még ekkor is csak fogtam a farkát ledermedve. Aztán, amikor harmadjára szólt, sőt már inkább rámförmedt, akkor tértem igazán magamhoz, hogy mennyire vágyok is arra, hogy leszopjak végre egy jó péniszt. Közben egyre merevebb lett az övé is, de az enyém is. Belökdösött az angol WC-be, letérdeltetett és elkezdte benyomni a számba a farkát. Én csak óvatosan engedtem be. Először a száját nyalogatni, hogy megérezzem, hogy milyen egy farok íze, majd egyre jobban bekaptam és szoptam! Nagyon jó érzések keringtek bennem! Aztán elkezdett a farkából csordogálni, majd spriccelni a számba az az ugyan kicsit meleg, nagyon ízletes sperma. Én meg nyeltem, mint kacsa a nokedlit, de a farkát sem akartam kiereszteni a számból. Nagyon jó érzés volt, hogy egy ilyen nemi szerv van a számba.

Az első élményben szüzességet veszélyeztető szexuális együttlét és csók nem volt.